Friday, December 5, 2014

5.


Nem címlapra való fotót hoztam ma, de nekem mégis kedves: egyetlen tovaszálló pillanat rendetlen, kócos, gyönyörű életünkből. Kicsit csalóka is,bár észrevétlenül készült: nem látszik rajta, mily sokáig voltam előtte akármilyen összeszedettségre képtelen.
Vannak ilyen napok. Tudom, hogy nagyon fáradtan nézek ki, az is vagyok, s hazaérve csak végigdőlök szótlanul, amúgy kabátostul a kanapén. Egy idő után még mindig úgy érzem, nincs erőm semmire. Jó, talán annyira mégis, hogy főzzek egy teát. Aztán összeállítok egy adagnyi keksz-tésztát. Fél órát kell hűvös helyen pihentetni, addig összehajtogatok egy-egy szétszórt ruhát, helyére rakok néhány edényt, letörlöm az asztalt. Mindig csak egy dolgot, aztán még egyet. A tésztát pedig lassan - nem sietünk, nem félünk, kegyelem hordoz minket, minden szükségesre van általa erőnk ma - szép vékonyra nyújtom, majd rábízom a gyerekekre, hadd süssék, hadd díszítsék, hadd egyék. Karácsonyig úgyis sütünk másikat.

10 comments:

Piroska said...

A miénk is, a mi életünk is pontosan ilyen kócos, rendetlen, de ugyanakkor gyönyörű a maga rendetlenségével, kócosságával....

Én is pont ilyen fáradtan huppanok le késő délutánonként, amikor végre a család összes tagja hazaérkezik, és az estebéd is lejárt már....

De erőt adsz TE az ilyen bejegyzéseiddel, erőt adnak a hajnali róráték, erőt ad az adventi várakozás....

Külön köszönet, hogy magadról hoztál fotót!

Szép napot kívánok!

Katalin said...

én órákig nézegettem először a képet (annyira jólesett), csak aztán olvastam el, miket írtál hozzá. Szeretem ezt a hangulatot, az esti fényeket, a láthatóan "csontokba szorult fáradtság ellenére is" érkező kedvet a közös sütisütéshez, a szép konyhát a megtöltött zsákocskákat fent (azt különösen, hogy ez a harmadik blog, ahol ezeket a zsákokat látom: ettől olyan igazi közösségi érzésem van, és szeretem) Nagyon szeretem ezt a fotót

Tündérlátta said...

Áldott ádventet kívánok Márta!

Éva said...

Otthon vagyok a blogodban!
Jóságos a mosolyod!

Holdgyöngy said...

Kedves Márta, régóta vagyok háttérolvasód. Szeretem, s becsülöm, ha valaki gyarló emberkéntis megmer mutatkozni.

iri said...

Nagyon jo ez a kep,elethu!Egy mondatod el is mentettem ,falra teszem!

Eszter said...

Milyen jó, ha az embernek lányai vannak. :) Nagyon helyesek az adventi zsákok az ablakban!

Anonymous said...

Márta, annyira életszagú, valós, őszinte amit leírsz. Köszönöm. Magamra ismerek sok írásodban. Annyira kedves ez a kép is. "Mindig csak egy dolgot, aztán még egyet" - Ez nagyon tetszik. Van mondanivalója. Szép hétvégét :) Hédi

Noémi-Ruth said...

Nagyon jó olvasni ezeket a sorokat és jó látni benneteket! :)
El lehet kérni a keksz receptet? :)

márta said...

Ok, megpróbálom majd leírni. De visszanézheted, a múlt években is mindig írtam recepteket.