A konyhaasztalon álló koszorún ma reggel meggyújtottuk a harmadik gyertyát, hogy aztán a következő hét minden reggelén is meggyújtsuk. Így lesz hétről hétre ragyogóbb a hajnali kávé, fényesebb a reggeli sietés. Nem én készülök az ünnepre, hanem maga az ünnep jön és rendezkedik be az én csupa káosz, csupa kapkodás életembe, megvilágítva az utat épp ott, ahol vagyok.
Nagyon hiányzik az olvasás, élni sem tudok nélküle. Ezekben a hetekben egyetlen részt, az Ézsaiás könyvének 40. részét olvasom szakaszonként, újra és újra. Soha ennél felemelőbb, életkedvvel teljesebb szöveget még nem olvastam. Ha nem is jut most idő többre, ez éltet mégiscsak.
Egy hang szól: - "Kiálts!"
Én kérdeztem: - "Mit kiáltsak?
Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé.
Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele. Bizony csak fű a nép!"
-"Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad. "
5 comments:
a gondoskodást meghálálva növekednek : pici fenyő, pici lány :)))
milyen jól megfogalmaztad:
"Nem én készülök az ünnepre, hanem maga az ünnep jön és rendezkedik be az én csupa káosz, csupa kapkodás életembe, megvilágítva az utat épp ott, ahol vagyok."
Valahogy így vagyok én is. Egy könyvet olvasgatok minden reggel és teljesen más fényben látom az ünnepet. Egy másfajta készülés ez, de nagyon tetszik, mert elgondolkodtat. Elém jön az ünnep, ahogy te is írtad...
milyen jó, hogy te is írsz :)
Jo, hogy eszunkbe jutattad.Mert szep ez az Ige:Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is;
31. De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!
Csodálatos ez az igevers.
Én is nagyon szeretem ezt a bibliaverset. :)
Post a Comment