Ma kimaradt

az életünkből mind a csomagolás, mind a tanulás, szerencsére, mert jóból is megárt a sok. Igaz, hogy a reggelem elég bénán kezdődött, figyelembe véve azt a tényt, hogy egy általam kihúzott fiókot még azelőtt becsuktam, mielőtt kivettem volna onnan a kezem, de hát valamikor fel kell használni a kötszereket is, mert a kötszergyártócégek is meg kell éljenek valamiből. És nincs köze ehhez, de találtam egy verset, és tudom, hogy igaza van, csak tudnám, miért fáj mégis a szívem...

VILÁGLÁTNI

a világ mindenütt világ.
a szemek mindenütt szemek.
a fű is mindenütt kinő
(s ahol nem ott szík vagy homok).
a szó mindenütt szó marad
(minden nyelv érthető: beszéd).
fényt játszik mindenütt a fény.

mindenütt más fényt játszik a fény.
a nyelv mindenütt más csoda
(de mindenütt csoda marad).
más holtakból sarjad a fű
(más a holtak emléke is).
más szembe nézve más leszel.
a világ mindenütt világ.
(Somlyó György)