Minden évben rajtakapom magam, hogy már nincs kedvem elindulni. Elhitetem magammal, úgysem tudok újat mondani.
Minden évben keresem a régi adventek hangulatát.
Minden évben attól félek, talán már rég elveszítettem a csodát.
Attól még útrakelek. Mégis.
Még nem tartok ott, hogy nekem ne lenne szükséges elindulni. Még nem érkeztem meg, én sem.
Keresem a csodát a csendes éjben.
S felfedezem, az ünnepnek most is sokkal több köze van a fáradtsághoz, elhagyatottsághoz és félelemhez, mint a csillogó karácsonyfadíszekhez. Egy istállóban, érzéstelenítés nélkül, egyedül végigszenvedett szülés történetének nem sok köze van a üzletek kirakatát díszítő kis betlehemek nosztalgikus hangulatához.
Mindezek fényében szinte röstellem bevallani, mennyire várom, hogy - talán éppen ma - kiválasszuk a karácsonyfánkat. Életünk legszebb karácsonyfája lesz, feltétlenül. Nagyon örülök neki, már előre is. (Hadd ne tartozzam soha azon kegyes ünneprontók körébe, akik minden egyes evilági dísz, szokás és kedvesség mellett folyton kötelességüknek érzik felhívni a figyelmet az igazabb igazságokra, mélyebb mélységekre.)
De legjobban annak örülök, hogy idén is elindultam. Mondhatni, véletlenül. Majdhogynem akaratom ellenére. Mire észbe kaptam, már rég messze jártam.
Hadd legyek, míg lábaim e föld porában járnak, örökös útnak induló. Hadd hordozzam közben - mert nem tudok és nem is kell újat mondani - ugyanazt a régi üzenetet. Mondjam, írjam, írjam át, szebben és jobban, újra és újra, alle Jahre wieder.
18 comments:
Minden évben hozzátartozol az Adventemhez, és minden évben azon izgulok, hogy ne sodorjanak el a feladatok, időhiányok, fáradtságok, minden elfoglaltságok, hogy ne add fel, hogy legyen erőd, kedved, hited, időd, velünk és , és hogy üzenj nekünk (nekem) karácsonyig, Nem kell új, csak az kell, hogy MOND. Nem félek, hogy elveszik a csoda, mert az a csoda, hogy vagy nekünk, hogy élsz ott a kis helyeden és mégis velünk, bárhol, ahol mi vagyunk. Megilletődök, hogy mindig újra és újra útrakelsz, és megyünk együtt ez a maréknyi kis csapat, akik kommentelünk szorgalmasan hozzád. Ne add fel Márta.
A kórusunk minden évben elmegy egy templomba adventi koncertet adni ilyenkor, Ajándékként. Különleges gesztus. Félhomályban, csak kis mécseseink világítják meg a kottákat. Nincsenek szikrázó neonfények, csak szárnyaló angyali hangok Nekem most pokoli fájdalmam volt: az ínyem begyulladt valami fertőzéstől, alig bírtam beszélni, a könnyeim potyogtak a fájdalomtól. Egy barátom – látva a szenvedésem - azt találta mondani „ez rosszabb lehet, mint egy szülés”....
Ez is az ünnep része, hogy látjuk és értjük egymást, figyelünk egymásra, beszélgetünk, értelme van minden legapróbb részletnek. És az is az ünnep része, hogy csak-ilyenkori szokásaink vannak. Szeretem nézni a fotóidon a karácsonyfátokat, a díszítésteket. Biztos van, aki másként gondolja, de nekem így teljes a karácsony. És a hálámmal, hogy idén is elindultál. És hogy MINDEN ÉVBEN ÚJRA, és hogy veled mehetek. Sokat ad...
Engedd meg, hogy megmutassam néhány fotón a kórusunkat (egy részét):
https://www.facebook.com/tataimedenceert/posts/480429103439851
Ah, csodás képek, mi sajnos nem énekelhettünk idén sehol, igaz, tavaly sem, nagyon hiányzik...
Köszönöm a jó szót, bátorítást... 💛
Jó, hogy elindultál, én nagyon örülök neki, és igenis tudsz mindig újat is mondani, nekem legalábbis igen. De ha nem, az sem lenne baj. Legyél örökös útnak induló, és hozd, ha mást nem, ugyanazt a régi üzenetet, mindig kicsit másképp.
Köszönöm, hogy én is kisérhetlek ezen az adventi úton! Hogy mindennap ,lélekben együtt utazhatunk veled karácsony felé!
Kedves Márta! Köszönöm, hogy elindultál ismét, hogy minden napra lelki táplálékot, megerősítést kapok tőled a bejegyzéseiden keresztül. Amikor az időm
engedi nagyon szeretem újra elolvasni a korábbi években írott történeteidet. Bár nem sokat kommentelek, de naponta várom az újabb csodát.
Megint ismeretlenként kezel a rendszer. Zsuzsa W.
Megint ismeretlenként kezel a rendszer. Nem tudom mit kell tennem, hogy ne így legyen. W. Zsuzsa ♥️
Pár éve véletlenül találtam a blogodra...azóta nekem is hozzátartozol az adventemhez. Minden nap kíváncsian várom a posztjaidat, nagy örömöt okoznak nekem. Remélem még sok "közös" adventi sétánk lesz, ha csak így, virtuálisan is :)
Esztendőről-esztendőre a Te adventi soraid segítenek a várakozás "útján sétálni", adnak erőt, varázst a mindennapjaimhoz: köszönöm!!!
"De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. "2Korinthus 12:9
Ahogyan Te erőt veszel az erőtlenségeiden és kedvetlenül is elindulsz, erőt ad nekem is és ahogy látom többeknek is, akik elkísérnek az úton.
Én is kísérlek évek óta és hozzátartozol az Adventemhez, hiányoznál nagyon, ha nem így lenne! Köszönöm, hogy vagy! Áldott Adventet Márta!
🤍
Először is itt a linkje a dalnak, amit idézel, talán nem mindenki ismeri:
https://www.youtube.com/watch?v=f2dD65CK6qY
Másodszor: Nagyon féltem, hogy idén nem jelentkezel naponta - már az "Advent" bejegyzésednél kezdtem aggódni, aztán, hogy nincs megszámozva - a kiskaput éreztem benne, hogy nem vagy biztos benne, hogy minden nap írni fogsz. Márta, tudd, hogy 'örömöd megsokszorozódik bennem/bennünk': Töled tanulva egy kis barátnői körnek naponta küldök megszámozott e-maileket Adventben - annyira még nem vagyok bátor, hogy teljesen a saját szavaimra hagyatkozzam, de válogatott linkeket/képeket/szövegeket kapnak, pár szóval, kommentekkel. Idén már volt, aki rákérdezett, hogy úgye jönnek idén is. Egyébként most a járvány alatt szerintem remek karácsonyi ajándék is: nem kell boltokba rohangálni, kacatokat venni, és mégis ráírányítja a figyelmet a lényegre. Isten áldjon meg a hűségedért.
f.klarcsi, köszönöm, mindig van egy kis megfejtenivaló is Márta az írásaidban :))))
Köszönöm a kedvességeteket, az áldást, végtelenül jólesik. Köszönöm!
(s valóban, a számozás hiánya tekinthető kiskapunak is, egyáltalán nem volt biztos, hogy tudok, fogok minden nap jelentkezni...előre megírt szövegekkel talán könnyebb lenne, de fontosnak tartom, hogy mindig valóban az adott nap útszakaszát osszam meg...)
'Hadd ne tartozzam soha azon kegyes ünneprontók körébe, akik minden egyes evilági dísz, szokás és kedvesség mellett folyton kötelességüknek érzik felhívni a figyelmet az igazabb igazságokra, mélyebb mélységekre.' Ez a zárójeles ès az előtte levő gondolataid nagyon tetszik! 🙂 én is szeretem és várom minden évben a karácsonyt! 🙂
Épp a napokban foglalkoztatott engem is ez a gondolat: „nem kell újat mondani”… de mégis mondani kell. A Bibliában is valaki írt hasonlót; „nem mulasztom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket… noha tudjátok ezeket.” (2Péter 1,12) Nagyon érdekes tapasztalatom, hogy például ugyanaz a bibliai szövegrész mást vagy másként szól hozzám, ha egy másik fordításban olvasom.
És ez a mondat annyira tetszik (olyan aranyos :)): „Hadd ne tartozzam soha azon kegyes ünneprontók körébe, akik minden egyes evilági dísz, szokás és kedvesség mellett folyton kötelességüknek érzik felhívni a figyelmet az igazabb igazságokra, mélyebb mélységekre.” Hédi
Drága Márta,
Annyira hálás vagyok, hogy elindultál idén is, kísérsz és a szavaid, gondolataid, pillanataid, a remény és az üzenet amit nap mint nap megosztasz segített nekem is elindulni és haladni.
Hálás vagyok még a postcrossingért amit itt az egyik hozzászólás nyomán fedeztem fel, és Brandi Carlilért akihez szintén innen jutottam most el.
Áldott pillanatokat, köszönettel, Melinda
M Resort Casino, Henderson - Mapyro
Mapyro 태백 출장샵 offers the best casino 진주 출장마사지 entertainment in Henderson, Nevada. 구미 출장안마 With over 1,000 slot machines and the largest poker 김포 출장샵 room, M Resort 논산 출장마사지 Casino is your go-to
Post a Comment