A világot jelentő deszkákon a világ legédesebb kis mikuláslánya.
A hallgatóság...
Meg még ilyen vicces állatok is voltak az adventi vásárban, mondjuk, nem tudom, miért...
Monday, December 1, 2008
Nagyon furán
nézhetek ki, mert ma úgy jártam, hogy míg valami gyerekkönyveket nézegettem a boltban, mellém állt egy vagy hetven éves nénike, és valami elképesztő szóbőséggel elkezdett arról értekezni velem, hogy milyen csodálatos, hogy most már vannak ilyen könyvek, bezzeg, mikor mi ( tehát ő meg én ) voltunk fiatalok, ilyesmiről még csak nem is hallottunk. Na ja. Visszatérve a tegnapra, van itt még néhány kép...
A világot jelentő deszkákon a világ legédesebb kis mikuláslánya.
A hallgatóság...
Meg még ilyen vicces állatok is voltak az adventi vásárban, mondjuk, nem tudom, miért...
A világot jelentő deszkákon a világ legédesebb kis mikuláslánya.
A hallgatóság...
Meg még ilyen vicces állatok is voltak az adventi vásárban, mondjuk, nem tudom, miért...
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
4 comments:
Annyira nagyon vicces vagy :DDD
Első részhez:
1. nem lehet, hogy a néni olyan nyelvjárásban beszélt, hogy félreértetted?
2. lehet, hogy nem volt nála a szemüvege?
Nem lehet, hogy az ottani emberek ilyen állatfajtákkal teszik különlegessé az ünnepet? Mondjuk tényleg vicces :))
Na, jót derültem én itt a kicsi szobámban (még jó, hogy nem a rendelőben olvastalak :DDD)
:) Nem értettem félre...:)) És tényleg nem volt szemüvege, biztos ez az oka..:)))
Örülök, hogy nevet valaki a szófűzéseimen, akkor már megéri elkövetni őket. :)
:-) Igazán helyes a kis Télapód! ;-)
A nénin jót nevettem! ;-)
És arra tetszik kíröm emlékezni, amikor ímél helyett postagalamb szállította a mélt? :o))) Jót derültem, köszi.
Post a Comment