Saturday, December 27, 2008

Ma sikerült

szépen kitakarítanom a lakást...Nagy előnye a vendéghívásnak, hogy az ember összekapja magát, és időben végez a házimunkával. Szóval holnap ebédre kedvesvendégek jönnek, és addig az ebéd is el fog készülni. Különben ma is hajlamos lettem volna karácsonyi hangulatban eltölteni a napot...Olyan jó kis békés ünnepünk volt, szóval ha valaki ezt kívánta nekünk, akkor bejött. :) Sehol egy rokon (sajnos), aki meglátogatott volna, vagy akit meglátogattunk volna - és ha már így alakult, akkor römiztünk meg unóztunk háborítatlanul naphosszat, meg sétáltunk a csípős hidegben, aztán meg hazajöttünk a jó melegbe. És találtam egy olvasatlan könyvet, így meglett az idei karácsonyi könyvélményem is...minden, de minden kirendelődött. Ráadásul, 24.-én boltzárás előtt még elszaladtam tojásért, de nem ez az érdekes, hanem az, hogy vettem magamnak még egy kis füzetet is, de olyan szép finom lapokkal, hogy egy napig csak nézegettem, hogy akkor mi szépet írjak bele. Mert írni azt muszáj, csak nem tudtam mit. Azóta már kitaláltam, és olyan jó, hogy nyugodtan hurcolhatom magam után mindenfelé, mert senki nem akarja kikutatni a "titkaimat". :) Amúgy németül írkálok bele mindenfélét, és a nyelvgyakorlás hasznán kívül abban is reménykedem, hogy valamire jutok ezzel, csak még nem tudom mire. Hm...igen, jellemző ez a "csinálok valamit, de még nem tudom mit" dolog most rám, csak még nem tudom, mi lesz ennek a vége. Hmhm...újév alkalmából azért nem ártana végre egy kis céltudatosság...

3 comments:

Tücike said...

Pont igy jartam en egy gyonyoru szep paperblanks notesszel, amit megvettem a honap elejen meg, de azota is azon gondolkozom hogy mi kulonlegesen szepet irjak bele.
De lassan az a gondolat kezd elonyt nyerni, hogy fekete feher kepeket ragasszak bele, es a kedvenc verseimet potyogtessem mellejuk.. igen.. nagyon csopogos, es romantikus.. ugy latszik megis van bennem ilyesmi is.

Monika said...

Szépen ünnepeltetek! Lazítani pedig tudni kell!!!

márta said...

Tüci, szerintem az nagyon szép lesz. Ötven év múlva milyen jó lesz forgatni az akkor már sárgás lapokat...

Mammka, úgy ám, néha az élet ilyen lazulós ünnepeket hoz...én szerettem. :)