Thursday, December 18, 2008

Reggel elmentem

nagybevásárolni, aztán mivel a szokásosnál is jobban szerencsétlenkedtem a kasszánál az áruk visszapakolásával a kosárba - hát jól leejtettem egy Rote Grüze - s dobozt. A Rote Grüze az olyan, mint a lekvár, csak sokkal folyékonyabb, és én nagyon szeretem tejberizzsel. Szóval a doboz széttört, a rótegrücce meg szegény kasszásnőt teljesen kidekorálta. Erre fel mi történt? Udvariasan megkért, hogy hozzak magamnak egy másikat, ő türelmesen letisztogatta magát valahogy a ragacstól, biztosított, hogy ez mindenkivel előfordulhat...s ráadásul nem kellett kifizetnem a széttrancsírozott doboz árát. Én elhiszem, hogy ez mindenki másnak természetes, de nekem még szoknom kell az ilyen kiszolgálást...hiába, nem ilyenhez voltunk mi szokva...:)

6 comments:

kastanie said...

nem tudom az okát, de amiket és ahogyan írsz, úgy érzem, mintha én is ugyanezt gondoltam volna a helyedben, úgyhogy ne vedd tolakodásnak, ha időnként idejövök...

márta said...

:) Már hogy venném tolakodásnak...örülök neki. Amúgy, gyönyörűeket varrsz, egyszer végignézegettem a munkáidat.

Anonymous said...

Döbbenet :O Nekem itt már akkor pofákat vág az eladó, ha kártyával akarok fizetni...

Szentpyr said...

...éppen szomorkodtam egy kicsit,mert tegnap lelopták az ajtónkról a karácsonyi koszorút és mindezt egy csendes kis faluban...tegnap mesélte egy kismama, hogy a templom melletti (egyébként nagyon hangulatos Betlehemet is feldúlták!!...kis Jézus a sarokba dobva...) hol vagyunk mi még attól, hogy ilyen dolgok eshessenek meg a hétköznapokban, mint ami Veled...hümm, hümm

márta said...

Ó. És a múltkor az a csúnya betörés is...nem értem az embereket. Ezzel az energiával tudnának meglepetést is szerezni, akkor meg miért nem?...Még jó, hogy az igazán fontos dolgokat nem lophatja el senki.

Lea Mónika said...

Hát nem biza, de még mennyire, hogy nem! Csak nemrégiben pattogtak nekem nagy mérgesen, mert egyvalamit nem kértem, amit odavittem a kasszához, pedig nem is kértem, hogy vigye vissza helyettem....