tűnik, sikerült megpucolnom az ablakokat. Karácsony előtt szokás megpucolni az ablakokat. Kár, hogy nincs több tisztítandó nyílászáró ( nem akarok a szóismétlés csapdájába esni :), hátha úgy könnyebben rám találna a karácsonyi öröm, márminthogy tiszta ablaküvegen át. Egyelőre úgy gondolom, számomra bőven kedves lenne az ünnep annyival is, ha például meggyújtanám a szép piros gyertyámat, kicsit nézegetném, aztán kész. Persze, csak viccelek. Nem leszek én ünneprontó, már készítem a bevásárló listát, meg az ajándékozós listát , meg a hétszemélyes reggeli-ebéd-vacsorák listáját...mindezt fűszerezve csipetnyi derűvel, mert különben fabatkát sem ér az egész.
Amúgy, közben eszembe jutott Tüci listájának hatodik pontja is, mert nyitottam egy újabb blogot, viszont az olyan titkos, hogy nagyon titkos...én leszek önmagam egyszemélyes író és olvasótábora. Régen kulcsos füzetkéket használtak ilyen célra, de egy notórius papír, füzet és cetlielkeverőnek sokkal jobb így. A léleknek szüksége van a megkönnyebbülésre és saját maga kiismerésére. Erre a szép rózsaszín helyre pedig kerüljenek továbbra is az életem (életünk) rózsaszín, vicces, aranyos, kedves részei, mert szerencsére sok van belőlük. Nem feltétlenül egyensúlyos dolog ez így, de most ez van. :)
10 comments:
:o) Ilyesmin én is gondolkozok (titkos blog, ahol leírhatom Jeti igazi nevét).
Ablakpucolás, jaj! Na, az nálunk nyáron volt. Amióta egyszer majdnem kiestem az ablakon, nem merek felmászni a létrára. :o)
Ez tényleg jó ok egy titkosított blog elindítására...:))
igen, ezen en is gondolkoztam, hogy egy intimebb oldalt nyissak a lakatos fuzet helyet. foleg hogy a lakatos fuzetemet (amibe 12-18 evesen irtam) merek fogadni, hogy nemcsak az anyam, tesom, hanem az exem is atolvasta.
Sokszor vagyok ugy, hogy meg sajat magamnak sem merem kimondani azt, ami tortenik bennem. pedig az onismerethez jo lenne egy kis igazi oszinteseg. (elegge strucc lelkuletu vagyok.. hatha kinovom ezt is).
he-he :))
a profil szerkesztésében -az irányítópult oldalon - be lehet allítani, hogy a profilodban esetleg ne latszodjon a titkos blog...
:) Betti, látom, te már megjártad ezt az "utat"...Köszi!
igen, de ha veletlenul megtudod a titkos oldal cimet (mint pl a bongeszo history-jaban), akkor akarmikor felkukkinthatsz ra. nekem pl nem latszik a profilomnal a regi bloggom, de megis, ha valaki emlekszik arra, hogy tucike.blogspot volt, akkor akarmikor felmehet es olvashatja. nekem olyan kellene, amelyik jelszoval olvashato csak. :)
Amugy Marta ezek szerint egy nagyon teves kepet alakithatunk arrol, hogy megis lehet tokeletesen boldog es szep elet. mert csak a szep dolgokat meseled el ezen a rozsaszinu bloggon :)
Nos, Tüci, van jelszavas lehetőség, de még mennyire hogy van. Szóval: a Beállításoknál, az Engedélyek alpontnál be tudod jelölni, hogy ki olvashatja. És akkor csak az olvassa, akinek meghívót küldesz, ha küldesz.
Ami a rózsaszínséget illeti: mikor ősszel hazalátogattunk, NAGYON sokan mondták, hogy olvassák ám a blogot. Sőt, volt, aki Tibit így ismerte fel. Most mit mondjak...mindenféleségről könnyebb lenne névtelenül írni. Így csak olyasmit szeretnék megosztani, ami egy kedves rokonnal vagy ismerőssel való beszélgetésben is téma lenne. Kicsit zavarna, ha utazásaim során néhány ismerős-ismeretlen ember úgy nézne rám, mintha mindent tudna rólam. :) Abbahagyni semmiképpen nem szeretném, mert egyrészt sok örömet okoz, másrészt grafomán vagyok, harmadrészt pedig itt van ez a megmagyarázhatatlan dolog, hogy az ember vágyik hagyni maga után valamit, és mindenféle kapcsolatokat kialakítani és fenntartani.
Ezt élveztem, hogy az asszonykák nem konyhareceptekről, hanem különböző titkosítási módszerekről meg azok biztonságáról értekeztek :)
Amúgy én azt mondom, hogy csak az a biztos, amit le sem írsz (egy idő után még magad is elfelejted). Ami viszont a netre kerül, azzal már sose lehet tudni...
:)) Nos, a legjobb lesz, ha már muszáj, egy lapra írkálni, és azt azonnal megsemmisíteni. Vagy inkább szépen pucolni helyette az ablakot, annak legalább van valami haszna is.
Post a Comment