A mai reggelim: citromos tea és nekem díszített mézeskalácsszív.
Igazi tél van, csikorog a hó a talpam alatt és szemembe fújja a metsző szél a pelyheket, hát gyönyörű. Ilyenkor azt képzelem, valamilyen orosz regény főhősnője vagyok, és ennek valamilyen homályos módon köze van az Anna Kareninához.
Közben karácsonyi ajándékokon gondolkodom. Hogy kinek mit. Ez nagy öröm nekem, mert ezerszer jobban szeretek adni mint kapni. Ma ezt olvastam Anselm Grün könyvében: "Szerzetesként nem rendelkezem saját pénzzel, ezért nem vásárolok ajándékokat. Személyes levelekben próbálom kifejezni a számomra fontos embereknek szeretetemet, beleérezve magamat az ő életükbe és azt kívánva, hogy Isten világossága egyedülálló módon világítson rajtuk keresztül ebben a világban. Fontos, hogy a karácsonyi ajándékunk üzenetet fejezzen ki: így amilyen vagy, az megismételhetetlen. Éld meg azt az egyedi és eredeti képet, amit Isten általad alkotott." (mártafordítottaahogytudta)
Thursday, December 2, 2010
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
12 comments:
Ajándék volt a mai napra, hogy veled teázhattam, amíg az aprónép még alszik. Köszönöm neked ezt a csodás adventi kalendáriumot, "kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton"!
gondolom az a csikorgos vlmi ide is eler:)
(orulok h irtal s folytatod)
Igen, ez az, az, hogy egy és megismételhetetlen vagy , és erről tudosít az üzeneted. Ha nem lennél olyat senki más nem tudna adni, mert Te TE vagy
Kedves Márta,
mi nem ismerjük egymást, véletlenül találtam a blogodra. Nagyon szeretem az írásaidat, nyugodt derű árad belőlük és magamhoz közel állónak érzem. Szóval csak így tovább.. :)
G.Eszter
Ó,olyan jó Veled találkozni naponta!:)Ajándék!!!
mártafordítottaahogytudta)-fordítsa ezután is ,legalább néhány mondatot,mert sajnos magyarul nincsen meg ez a könyv.:(
Nekem nagyon-nagyon-nagyon fontos volt ez a mai idézet!!!!!!
Köszönöm!
Ez most nagyon kellett nekem is !
Köszönöm!!
És nagyon meg fogom köszönni, ha minden nap meg fogsz ajándékozni egy ilyen ajándékkal!!!!! :)
nagyon tetszik az idezet .Koszonom!
Dejó, még ideében, másodikán elcsiptem a blogod, igy most aztán minden nap benézek majd! Nagyon régen olvastam Anna Kareninát, de mintha annak nem az lenne a vége hogy megőrül, és a vonat elé ugrik? Jajj, akkor csak ne hasonlitgasd magad hozzá! Csodaszépek a képek, nálink őrölet van,27 fok, nam akar jönni a tél... :(
Márta, ez melyik Anselm Grün könyv?
Mi is sóvárogva várjuk már a hó illatát, csendességét, de még csak bentről nézzük az mérges szelet. Néha belerecseg a ház.
Szerintem gyakrabban kéne olyan bátorító idézeteket fordíts, jó hatása van a szívnek! Puszi
Linda, mondjukhogy én inkább Kitti vagyok. :)
Zsuzsi, ez a "Das kleine Buch der Weihnachtsfreude" c. könyve.
Angi, itt jóval északabbra vagyunk, talán emiatt van itt már hó.
Köszönöm, hogy írtatok.
Köszönöm én is a teát (kávéztam, ha nem baj)!
Post a Comment