A mai reggel meghittsége is végül harisnyafelrángatásba és a levizezett póló eszeveszett hajszárítózásába torkollott, de ez így - gondolom én - rendben is van, mi is ezen a világon élünk. A veszekedős, sietős pillanatokban egyetlen ésszerű dolgot tehetek. Már ha eszembe jut és nem vagyok magam is túl kemény hozzá. Karomba zárni és néhány másodpercig, míg megnyugszik, úgy tartani az aktuális kis méregzsákot. A váratlan, nem érdem szerint osztogatott ölelés (már ha egyáltalán van másmilyen is) csodát tesz, legfőképp bennem.
Magam számára is készültem ezekre a napokra: vettem egy különleges adventi teásdobozt, a mai teámnak Guten Morgen Tee a neve és gyógynövénykeverékből készült. Anselm Grün "Das kleine Buch der Weihnachtsfreude" könyvében leírt jól ismert és megszokott gondolatok pedig a másik, amit magamnak szántam. Mert újat én sem tudok mondani, a legszebb karácsonyi történetet ("Az Ige testté lett és közöttünk lakott...") már megírták. A saját történetünk szépsége pedig azt hiszem, többnyire rajtunk múlik.
14 comments:
"újat ugyse lehet mondani?"...dehogynem,te mondig olyan széppé teszel minden napot!Köszönöm!Áldott decembert...és benézek mindennap ide:)
én is benézek minden nap ide!
Köszi ezt a reggeli bejegyzést meg a képeket, sorokat!
annyira jó tudni, hogy a világ nyüzsgő zaján, sietős kapkodásán is átkukucskálhat a szeretet fénycsóvája, és kicsit megcirógat...
Tőlünk is függ
Bizony!
Ezt én is tapasztaltam kicsi korukban-mégha a nagyszülők egyet nem értően csóválták a fejüket:keménynek kell lenni és következetesnek,huhhh!-,hogy amikor átöleltem a kis dacosat,már ha hagyta,akkor csoda történt.:)
Nagyon jól teszed!
Anselm Grün könyvei a kedvenceim.Utánenézek,de ez a könyve szerintem nincs meg magyarul.:(
Meghitt Várakozást kívánok sok szeretettel.
Én betegen, az ónos esőben most indulok Pestre kocsival -vonatok nem mennek-segíteni az egyik gyerekemnek.Imáért hálás vagyok.:)
A te eleted maris csoda hogy ilyen formaban szolgalsz felenk!Izgalmassa es szeppe teszed napjainkat!Aldott vagy Marta!
Én már csak bólogatni tudok az előzőeket olvasva. És szeretném jelezni, hogy meg vagyon említve nálam eme blog, írójával együtt. ;)
Már egy ideje folyamatosan olvasom (és visszaolvasom) a blogodat. Nagyon szeretem azt, amilyen könnyedén, természetesen és hangulatosan írsz. Minden napba belopsz egy kis békét a bejegyzéseiddel.
Csodaszép a családod. Rengeteg benne a szeretet, az odafigyelés. Legyetek mindig ilyen békések és boldogok!
Köszönöm neked, hogy megosztod velem/velünk az életed kis szösszeneteit!
Üdv.: Brigi
De jó ez az ölelős! Én is ezt próbálom minden nap, ölelgetni őket. Mert most mink papoljak? Úgy is tudják már, mit akarok mondani! :)
Köszönöm a jóindulatú bátorítást, mindannyiótoknak, sokat jelent nekem is.
Mammka, remélem biztonságban hazaértél, ma nekem is autóznom kellett, hasonló körülmények között...
ez az adventi teát én is ismerem, megédesíti az ember reggeleit/ délelöttjeit;)
Márta!nem régen értem haza, a felfelé út eléggé lidérces volt, már az elején balesettel ,mentővel találkoztam.Végigimádkoztam az útat,meg persze nagyon vigyáztam és felértem időre,épségben.:) Hála!Örülök,hogy Te is!
Ja!Meg haza is értem.:)
én is köszönöm azt az ölelést:)))
Post a Comment