Thursday, June 11, 2009

Ha jól

belegondolok, már csak azért is megérte embernek születni, hogy ezt elolvashattam:

itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész

(Fodor Ákos: Sose bánd)

(Ó egek, hogy lehet ennyire szépen sorba fűzni a közönséges betűket?...)

3 comments:

Monika said...

Nagyon szép!:::::

kiddos said...

apropo ragyogas: http://verspatika.wordpress.com/2009/06/10/szilagyi-domokos-ragyogj/
az egy, hogy embernek szulettunk, de csoda az, hogy irni s olvasni is tudunk :)

Adam Bellinger said...

Nagyon szép sorok, de amit te írsz különösen tetszik! Mennyire igaz, hogy már ilyen apró dolgokért is megéri élni. Hát még a nagy dolgokért...