Thursday, June 4, 2009

Vannak


olyan dolgok az életemben, amit vagy nagyon szeretek vagy nagyon nem szeretek csinálni. S van olyan, ami hol az első, hol a második kategóriába sorolódik. Például abban egyetérthetünk, hogy nagyon szeretek olvasni, mindenfélét és bármikor, s abban is egyetérthetünk, hogy a Bibliát is nagyon szeretem olvasni, ha viszonylag rendszeresen teszem, mert akkor valahogy mind többet szeretném tenni, de ha elszokom tőle, akkor lassan már nincs is kedvem elővenni. A Biblia egyszerűen más, mint a többi könyv, teljesen egyedi és nemcsak azért, mert önmagában egy egész könyvtárat jelent.
Mondjuk én -bevallom férfiasan,- még nem olvastam el elejétől-végig, bár egyszer nekifutottam, de aztán - lelkesedés megcsappanása okán - szépen abbahagytam. Nemrég vettem egy német fordítást és mostanában azt olvasom, és mivel azért általában emlékszem a magyar szövegre is, vagy megnézem, érdekes sokszor más megvilágításból látni ugynazokat a dolgokat. Az igazi az lenne persze, ha egyszer eredeti nyelven olvasnám, de nem táplálok reménytelen álmokat valami régmúlt nyelv megtanulásával kapcsolatban, mikor nyilván látom, hogy a nem túl nehéz németet sem fogom soha az életben normálisan beszélni, szóval maradjunk csak szépen a realitások talaján.
Ami most mégis arra késztet, hogy megint és újra nekivágjak ezen drága "lelki kenyér" végigolvasásának, az az a tény, hogy nemrég beszélgettem valakivel, aki már sokszor megtette ezt és meg is mutatta a szétolvasott Bibliáját, amit majd a lányának szándékozik örökségül hagyni. Engem ilyen személyes beszélgetések, a ragadós lelkesedés a másik ember arcán nagyon tudnak motiválni.
Közben keresgéltem a neten és találtam egyfajta útmutatást, ami segít, hogy ne maradjon ki semmi - ugyanis magamat nagyon is jól ismerve, tudom, hogy képtelen lennék az elejétől a végéig sorban olvasgatni, összevissza meg csak úgy lehet, ha azért van benne egy leheletnyi koncepció azért - és itt találtam is valamit, valami érdekeset éspedig: minden nap valamilyen más "műfajt" olvasok. Hétfőn a törvényeket ( Mózes), kedden történelmi eseményeket, szerdán zsoltárokat, csütörtökön a költészeti műveket, pénteken a próféciákat, szombaton az evangéliumokat, vasárnap pedig Pál leveleit. Szóval így. Ma kezdtem, s ha egy év múlva azt írom a blogba, hogy befejeztem, akkor azt jelenti, hogy nagyon kitartó és rendes voltam, ha nem, akkor is nagyon rendes leszek, mert én legalább elindultam.

12 comments:

Betti said...

Az én nyelvtudásommal csak a magyar és román fordításokat tudom élvezettel olvasni, de olyan jó felfedezni a fordításból adódó jelentésgazdagságot.
Jó olvasást!

Monika said...

Úgy örülök ennek e bejegyzésednek-is!
Minden szavaddal egyetértek és azonosulok.....
Én is szeretem más fordításban is olvasni,mert akkor a megszokott addigi ,teljesen megvilágosodik és új,gazdagabb értelmet kap.
Átnézem ezt a tematikát majd ,amit ajánlottál.

Jade said...

En is igy vagyok ezzel. Tobbszori nekifutas, de soha nem ertem a vegere. Mennyire igaz amit irtal: minel tobbet olvasod, tobb kell belole. Es ha keveset, 'elszoksz' tole...

Mike Adina said...

milyen igaz a több-még több, kevés-egyre kevesebb gondolat/tapasztalat/igazság

zafiram said...

Egyszer talán velem is előfordult, hogy az elejétől akartam végigolvasni a Bibliát. NEm ment. De talán nincs is szükség rá. Egy Bibliolvasó kalauz végigvisz rajta. Nem szeretnél néhány háttérinfót az aktuális könyvhöz? Szívesen küldök egy-egy rövid leírást ahhoz, amit épp olvasol. Talán segít a megértésben.

márta said...

De, szeretnék. :) Köszönöm. Akkor küldhetsz valamit az I Mózes, Józsué, Ézsaiás, Jób, Rómabeliekhez írt levél, Máté evangéliumához. ( Email: prodan.martakukacgmail.com)

Klári B. said...

:) hat igaz, hogy ha nekifogsz, nehezen teszed le, ha meg elszoksz tole, nehezen szoksz vissza. Lehet en is kiprobalom ezt a beosztast :)

Anonymous said...

Valoban keves Biblia-olvasas keveset kovetel maga utan nalam is(konnyen megy az elhanyagolas), a tobb meg tobbet;
Erdekes h lehet ugyanazon nyelven, ugyanaz a forditas, vagy mas-es-mas is mindig hoz ujat(bar mar 7x olvastam el, ha ezzel a nekifutassal is vegere erek az 12x lesz; mert mindig mas sémàt vàlasztok ki magamnak); de soha nincs belole eleg!
Mindenkit biztatok is nagyon; megeri szazszorosan is tenni!!! Rengeteget kaptam belole a bizonysagtetelekre.
Mikor az egyetemen/uton kritikus kollegakkal beszelgettem, semmit sem kellett keszuljek, de egy-az-egyben megeltem Jèzus szavait: Lk 12,12 "Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok."
Jelenleg en is a nemetre kell tegyem a hangsulyt, ami nem eppen kozel all hozzam, de nagyon szuksegem van ra a mindennapokban. Barcsak ez is sikerulne!
Koszi szepen ezt a sémàt is, elviszem en is kiprobalni.
üdv, ewan

márta said...

Á, egy másik "németnyelvrajongó"...:)
Köszi a biztatást, és hát minden elismerésem, hogy már hétszer...

Anonymous said...

-az igazsag,h az elsö nekifutas kovetetelt tolem a legnagyobb fegyelmet; a kovetkezok konnyebben mentek.
- az is sokat segitett/motivalt h sokakkal talalkoztam/beszeltem akik engem felulmulnak a sokszoros olvasassal. Ha nekik sikerult akkor nekem is lehet/kell.
- ha annyi mindent mast olvasok, akkor ebben sem lehetek hatrebb, gondoltam...
- olyanrol is olvastam, aki elete alatt 100x tette; hü...en meg sehol sem vagyok ehez kepest.

Anonymous said...

-ezzel abszolut nem dicskedni akarok, hanem inkabb jobban "megkivantatni"; magambol kiindulva, engem is masok segitettek ehez!

márta said...

Értem. :) Én igyekszem és hát egy év múlva még beszélünk...közben nem akarom elfelejteni azt sem, hogy nem a mennyiség a fontos, de gondolom, te sem rekorddöntés érdekében vágsz neki újból és újból ennek a "kalandnak". :)