Friday, November 21, 2008

Első dolgom,


miután hazaértem ma reggel, természetesen a Brekihez vezetett. Csak épp a kabátot, cipőt vettem le. Ezt a kis táskát varrtam, nyilván nem azért, mert most sürgősen szükségünk lenne egy ilyenre, hanem mert kezdésnek mindenki ilyet varr. Nyilván nem estélyi ruhával kell kezdeni. Erőt véve magamon, nem sorolom fel a hibáit, hanem örülök neki, és bízok benne, hogy akad majd valami miegymás, amit tartani lehet benne, hogy ne csak "szép" legyen :), hanem hasznos is.

14 comments:

Anonymous said...

Látom jó dolga lesz a Brekinek nálad :)
Vasald át a kistáska fülét, meg a varrásait belülről kétfelé, és akkor még sokkal jobban mutat.
Elsőre egyébként igen jól sikerült darab.
( Én nekem van ám egy közeli ismerősöm aki nem tudta, hogy mindenki ilyen kistáskával kezdi:), igaz mindennek kicsit elvarázsolva áll neki.
Most például talán blogot akar irni, és jó ideje a Html kódokkal variál. Na ezt csak azért irtam le, hogy tudd vannak ilyen kevésbé józan alakok is itt a planétán.)

Betti said...

Ügyes vagy! Na, én is elő kell vegyem a varógépem.

Anonymous said...

Kezdetnek nem rossz :) A lányok majd jönnek az ötlettel, aztán lesz bőven megrendelés. ( csak a németre is jusson kis időd :) )

márta said...

Anikó, köszi a tanácsokat, nekem ilyesmi eszembe se jutna. A közeli ismerősöd pedig hagyja azokat a kódokat, és csak írjon, mert biztos van mit, egyesek már türelmetlenül várják. :) Ha esetleg kérdése lenne a blogbeállításokkal kapcsolatban, az "About me" alatti profilomban megvan az email címem.

Betti, köszi, nem is tudtam, hogy van varrógéped. Micsoda egy jó dolog ez a kis mütyür!

Márti, teljesen igazad van, a német a legfontosabb, csak hát a gyerekek is az új játékaikkal nem tudnak betelni.:)

Anonymous said...

Erre nem is gondoltam :O Én 4 éve kaptam a varrógépem, és ha nem is estélyivel, de egy kismamanadrággal akartam kezdeni... vagy kezdtem is. Na az jó pár évre elvette a kedvem a varrástól. Aztán az oviszsák nagyszerű egyszerűsége visszahozta a kedvem, de azóta sem léptem magasabb szintre. Mi a következő gyakorló darabja egy kezdőnek?

Tücike said...

Fuggonyoket nem szegsz fel? :D

Anonymous said...

de ügyes vagy...csak igy tovább,ha meglátogatlak viszem a varnivalóimat is:))amit eddig mindig kézzel vartam!

Rena said...

Nagyon ügyes vagy, én is nagyon örülnék ha egy ilyen kerülne ki a kezem alól, de én hímeznék is rá valamit vagy varrnék rá egy olyat amilyet a lányoknak készítettél :)

Renáta baba said...

Használd egészséggel a gépet!És sok szép varrnivalót!!!

Adona said...

ugyes vagy :)

amilgade said...

:-) Első darabnak nem is rossz! Ugye milyen jó amikor elkészülsz vele??? Én ilyenkor büszkén kirakom az asztalra, és nézegettem egy kicsit. Majd a hibákat felismerve a következő "áldozaton" gondolokom! ;-)

Anonymous said...

Elég bután érzem magam, hogy mindenféle hülye tanácsokkal traktállak, úgyhogy most magyarázkodom egy kicsit; szóval azt a vasalás dolgot azért mertem irni, mert azt tulajdonképpen varrás közben lépésenként szokták csinálni ezért gondoltam, hogy nincs benne a kollektiv tudatban a kistáska mint kezdő darabbal ellentétben.
Ááááá, és ezt most csak azért irom mert úgy félek, hogy ezek az okoskodások elveszik a kedvedet attól, hogy az összes többi mindenféle ezután következőket megmutasd.
Remélem, hogy nem, és igérem,hogy én eztán csak akkor kotyogok bele, ha külön kéred.
A segitséget amit felajánlottál köszönöm, és megmondom őszintén ezzel a blogirással kapcsolatban még nem döntöttem el tényleg akarom-e vagy sem, mert igazándiból én nem vagyok egy szavak embere, meg olyan érdekes vagy mókás sem, szóval majd még elválik.
Az ezutáni bejegyzésed meg olyan szép megint, hogy azt is köszönöm.

márta said...

Jaj te, hát hogy tanuljak, ha nem mondjátok el a mindenféle nyilvánvaló dolgokat? Ez nem okoskodás, hanem én úgy értelmezem, hogy fontosak a kis dolgaim másoknak is...ó, kérlek, máskor is írd meg, ami eszedbe jut, de tényleg. Feltétlenül.
Ami a blogot illeti, ha nem vagy biztos benne, hogy akarod, akkor várd meg, míg biztos leszel, az a lényeg, hogy neked örömet szerezzen.

Anonymous said...

Kicsit megnyugodtam :)