Úgy alakult ez a vasárnap reggel, hogy egyedül vagyok. Egyedül, de semmiképpen sem magányosan. Az adventi koszorú, ami nem is koszorú, már készen van, - az első gyertyát pedig majd késő délután gyújtjuk meg, mikor a család többi tagja is hazaszállingózik innen, onnan.
Úgy alakult az elmúlt hónap, hogy apránként vagy hirtelen, ki tudja, de elfelejtettem írni is, fotózni is. Szóval ezért nem volt túl sok bejegyzés, és mondhatnám, hogy hiányzott, de nem hiányzott.
Úgy alakult, hogy idén is lesz adventi kalendárium, nem mintha tudnám, miről fogok tudni írni így, hogy - mindenféle rosszkedvtől, fásultságtól, hamis szerénységtől és effélétől mentesen - úgy gondolom, csupa megszokott gondolatom van. Hogy én messziről mennyire tudom csodálni a mindig újat mondani tudókat, a ragyogó elmék sziporkázóan okos mondatait!
Amit tudok, és ezért hát végül is nem érdekel, mennyire vagyok unalmas vagy nem: teljes szívemből része akarok lenni az adventi örömnek. A meghívás mindenkinek szól. Annyira gyönyörű Pilinszkynél, ahogy sokszor ír a megterített asztalról, ahol van elég hely...Ennél szebb gondolat szerintem a világon nincs.
"Lelkünk az Urat várja,
ő a mi segítségünk és pajzsunk.
Benne van szívünk öröme."
( 33. Zsoltár)
17 comments:
Kedves Márta,
néha benéztem ide,de nem naponta,mint szoktam.Mert tudtam,hogy újra lesz kalendárium.
Végtelenül örülök.
Ködös,borongós délelőttön békés,boldog várakozást kivánok Neked.És mindannyiunknak.
Szeretettel olvaslak,
Enikő
Köszönöm az idei kalendáriumot is. Úgyis tudod, hogy örülök/örülünk neki.
Én is vártam a számunkra hosszú szünet utáni első írásod.
Hogy miről írj? Csak úgy,mint eddig,mert az tökéletesen megfelel. Ezért toporgunk itt mindig nálad!:-)
annyira vártalak, köszönöm Márta
De vártam már, hogy írj! :-)
Boldogok, akik tudnak örülni az aznapi kicsinek, akik nem unják meg megköszönni a megszokott jót sem, akik mernek unalmasnak tűnni a szent egyszerűségben!
Ó, hogy mennyire nem unalmas olvasni erről!!!
Mily gyorsan elröpült az esztendő... S mennyire jó, hogy ez az öröm nem ünnep, nap- avagy évszakfüggő. Van,jön, ez a kegyelem! Nagyon jó lesz újra elcsendesedni soraidat olvasva s kicsit együtt "várakozni"!
szeretem, hogy idén is lesz, köszönöm!
lillácska
Én is vártam az idei kalendáriumodat, már napok óta erre készülök. S a legjobb, hogy ünnepelni vágysz - legyen hát ünnep!
Mar a Facebook-on is kifejeztem oromom, hogy nem "mondasz le rolunk"s ebben a decemberben is gazdagitasz!Gyonyoru lesz a varakozas!
"Igen, egyedül az igaz várakozás méltó az igaz befogadására. És életünk nem csak cselekedetek, de talán még inkább a várakozás iskolája.
...
Nem elég az ajándékozó Isten s az ünnepi ajándék - mi is kellünk hozzá, a mi elfogadásunk, hogy az ajándékozás valóban megtörténjék, s hogy az ünnep valóban ünnep lehessen." / Pilinszky János/
Áldott Adventet Márta! :)
Kedves Marta, én nem mindig "az új gondolatok" miatt térek te hozzád, habár nekem sok újdonság volt az olvasottak között, hanem mert olyan sziporkázóan, szellemesen, poétikusan tudod a mindennapi gondolatokat is megfogalmazni és olvasóidnak átadni. Ha én fele annyira tehetséges lennék ... lehet, hogy nálam is több bejegyzés lenne már bepötyögtetve. Áldott Adventet kivánok mégegyszer!
Köszönöm!
Úgy látom, a konyhaablak új feladatot kapott :)
Isten áldjon meg érte, hogy idén is belevágsz, köszönöm, Márta! :-)
De jó! Reméltem, hogy idén is lesz!
Lájk. Már azt hittem, valami gond van.. Vissza-visszanéztem az oldaladra. Várom, no, mindig, hogy miket írsz. Sokat segített már nekem egy.egy gondolatod vagy ajánlott könyv. Alig is mer az ember lánya írni üzenetet, nehogy magijessze, nehogy elröppenjen ez a csoda-oldal...
Szeretettel:
Ilona
Köszönöm :)
Post a Comment