Egyedül.

 

Az egyedüllét egyik leggazdagabb formája közvetlenül azután jön létre, miután várva-várt, szívesen látott vendégek rövidebb-hosszabb együtt töltött idő után hazaindulnak. Ilyenkor, még mielőtt lecserélném a szobákban az ágyneműket, érzem magam a legnagyobb biztonságban. Csak ebben a pillanatban vagyok egyedül, nem a világban.   

E pillanat olyan, mint az érett gyümölcs. Tele van édes szabadsággal.

Elmosogatom a nagy fazekakat. Már csak ilyenkor vannak mindennapi használatban. Kitakarítok, leviszem a szemetet, beindítom a mosogatógépet. Visszateszem a polcokra a könyveket, amelyek szóba kerültek. Helyet keresek az ajándékba kapott faliképnek.  

Lassan rend lesz és tisztaság. S kívül-belül csend.  

Fürdősót szórok a kádba s megengedem a vizet. A konyhában frissen főtt kávé illata terjeng.   

Egyedül vagyok.  

De nem egyedül a világban.