Általában váratlanul jelennek meg. Kiszámíthatatlanul. Tapasztalatom szerint bármi kiválthatja az érkezésüket. Egy jó hír. Egy rossz hír. Egy hogylétem felől érdeklődő kérdés valaki részéről, akitől nem számítottam rá. Egy váratlan dicséret. Egy keményen megfogalmazott kritika. Érdektelenség valaki részéről, akit szeretek. Egy hegycsúcsról nyíló kilátás a tájra. Bármelyik tó látványa. Egy karácsonyi film mesebeli boldogsága. Händel Messiása. Egy Pablo Neruda vers. Egy útszéli kereszt. A huszonharmadik zsoltár. Az érkező vonat látványa. A távolodó vonat látványa. Bármelyik másik könnybelábadt szempár. Az összes, rég nem látott gazdi hazaérkeztekor, drámai zenés aláfestéssel készült kutyás videó. A baracklekvár íze. Egy régi, már nem használt pulóver látványa a szekrényben.
Az ember soha, sehol nincs biztonságban.
Maga Isten üzen általuk. Váratlanul jelennek meg.
S valami alapvetőt tárnak fel a lényünk mélyén rejtőző, szavakkal kifejezhetetlen szép titokból.
8 comments:
Igazán rossz napom, munkanapom volt ma. Sírni lett volna kedvem, de hát bent nem lehet. Bent rekedt.
❤️
Tegnap láttam a TV-ben, hogy a kutyák képesek örömkönnyeket hullatni, ha meglátják a rég nem látott gazdájukat.
Milyen dús hajad volt. Mert gondolom, hogy te vagy a képen.
Éva, én is olvastam erről tegnap, kicsit hozzájárult ahhoz is, hogy erről írjak...a kutyám is, én is sírósak vagyunk.:) Bármilyen rövid időre megyek el, ha visszajövök, sírva-nevetve-ugrálva fogad, mintha évek óta nem látott volna.
A képen valóban én vagyok, jól látható helyre tettem, mert néha elfelejtem, hogy tartozom annak a kislánynak...megígértem neki néhány dolgot...
Tegnap megosztottam az írásod, és a húgom megkérdezte, én írtam-e? Látod? Sokszor mondom, hogy egy a Lélek! ❤️
Éva, akkor ez nagyon megtisztelő. :) Úgy értem, számomra.
számomra❤️
Igen. Ma pl. az eső utáni fűzfaillat...
Post a Comment