Tuesday, December 17, 2019

17.


11 comments:

Zöld Anikó said...

Nagyon elgondolkodtató ez az adás-ság dolog... köszönöm... még tovább görgetem magamban.
Anikó

Zöld Anikó said...

...adós - ság...

f.klarcsi said...

Kedves Márta!

Ez most hosszú lesz! Egyrészt, mert pocsékul vagyok (a vasárnapi családi ebéd megfeküdte a gyomromat a szó szoros értelmében, (pedig olyan finom volt!), de AKKOR IS ADVENT VAN! És ha nincs is erőm jönni-menni, Neked írni is remek adventi elfoglaltság.

Másrészt nagyon köszönöm, hogy szóltál a képeslapokról, mert elfelejtettem, hogy 3-4-et még meg kell írnom. Ezeket azért akkor is megírom, ha félek, hogy már nem kapják meg Karácsonyig, mert itthon ugye nem a német posta kézebesít.

A férjednek, a gyerekeknek írt levelekkel kapcsolatban ez a pici idézet jutott eszembe:
"Léleknyílás ünnepe van ma!
Az emberiség nyissa meg a szívét"

Igen ilyenkor adventben-karácsonykor sokkal fogékonyabbak vagyunk a mélyebb gondolatokra, érzésekere (elhalkul valahogy a világ zaja) és sokkal jobban megnyílunk, és befogadunk.

Nagyon igaz, amit a viszonzásról írsz. Én ezt is, azt is megélem. Egyrészt van egy kedves rokonom, aki képtelen elfogadni, hogyha kap valamit. Muszáj adnia valamit neki is. Akkor is ha éppen a születésnapi ajándékát adom át, ami amúgy is "járna". A vicces az, hogy ha más nincs kéznél akkor a kamra polcról kap le valami finom lekvárt, amit a felesége, az én drága keresztanyám készített. Régebben bosszantott, most már csak mosolygok rajta. Meg valahogy azt gondolomm, hogyha kapunk valamit, azt nem mindig ugyanoda kell viszonozni. De VISZONOZNI KELL, és ezzel is erősítjük azt a hálót, ami összetart bennünket.

(Nem engedte egyben elküldeni, ezért meg kellett tördelnem)

f.klarcsi said...

Ez is olyan érdekes, hogy még Advent elején írtam, hogy a Te inspirációdra évek óta csinálok számozott bejegyzést a FB-n. Nekem magamnak is nagyon sokat jelent, hisz ezek tényleg napról napra alakulnak, így nekem is mindennap van valami kis meglepetésem. De mikor elhatároztam, hogy a sok éve Tőled kapott kalendárium meghálálásaképpen igyekszem mindennap küldeni Neked valamit, akkor azt gondoltam, hogy ezeket "forwardolom". De ahogy elolvaslak, megnézlek, mindig eszembe jut valami más is.

Most éppen pl.: Mácz István - Szíveket gyűjtök c. kis "szösszenete"

(A következőben küldöm)

Dóra said...

Danke ❤️

csillag said...

Köszönöm a napi adventi bejegyzéseidet! Sokat adsz nekünk :)

Anonymous said...

micsoda gondolatok ,jo tanacsok nap mint nap. egy aldott eszköz vagy az Ur kezebe .Jo bizonysag. Az Ur aldjon meg gazdagon csaladoddal egyutt. mady

f.klarcsi said...

Úgy látszik a rendeszernek meg az én kommentjeim feküdték meg a gyomrát, így inkább egy linken küldöm meg Mácz István sorait. Azért szerintem érdemes rákeresni, nagyon szépen fogalmaz.

https://illuziok.blog.hu/2008/02/05/macz_istvan_sziveket_gyujtok

Sok szeretettel kívánok nagyon szép napot Neked!

u.i.: Mosolyognál, ha látnál: itt van előttem egy kávésbögre, amit már félig kiittam. De mikor reggel megnyomom a kávégép gombját, mindig eszembe jutsz. Tiszta Kis Herceg szindróma. És arra emlékszel, amikor írtad, hogy milyen jó, hogy van a bögrének füle, mert meg lehet benne kapaszkodni? Ez is mindig eszembe jut, mikor a vlogon ott a csésze/bögre. (Nehogy elhagyd!) Egyébként nagyon szép bögréid vannak!


márta said...

Köszönöm!

(Az utolsó hozzászólás törlése pedig azért, mert csak engem szabad itt bántani névvvel vagy felőlem név nélkül is, de mást itt tilos. Ez a szabály.:)

Klári B. said...

Köszi, Márta! További nyugodt, csendes készülődést, hangolódást! Engedd, hogy Isten hangolja a szívedet! Boldog, békés, elcsendesedős karácsonyt!

Anonymous said...

Valakitől egyszer azt hallottam, hogy soha ne hagyjuk el, hogy az ajándékok mellé írjunk pár kedves szót, mert azok nagyon sokat érnek. Ezzel egyetértek. És próbálom én is megtenni... hisz nekem is jólesik, ha mástól kapom. Tetszik az a gondolatod is, hogy nem fogsz feltétlen viszont írni, azért mert neked írtak... Jó a "laza" elfogadás :) Hédi