Monday, December 9, 2019

9.


A postaládában lapuló két, nekem szóló borítékot csak tegnap este fedeztem fel.
Felbontásuk, tartalmuk gyertyafényként világított be a mai hajnal csöndjébe, sötétjébe.
A egyik egy olvasótól érkezett, gyönyörű karácsonyfadísz mellé írt egyetlen mondatos üzenet: "Mi pedig valamennyien az Ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre." (János evangéliuma 1:16)
A másik a szokásos karácsonyi köszöntés az afrikai keresztfiamtól, akinek évek óta biztosítom az iskoláztatását. Vannak országok, ahol a gyerekek csak akkor járhatnak iskolába, ha azt valahol valaki kifizeti. Ő - gondolom, tanári noszogatásra és kicsit túlzóan, nagyon kedvesen - azt írta: My future is bright because of your assistance. May God bless you. Amen. ( A támogatásodnak köszönhetően fényes jövő áll előttem. Isten áldjon. Ámen.) Minden évben odaírja a végére - az adventjeim fényponjaként - , hogy ámen. 
A két karácsonyi levél gyönyörűen kiegészíti egymást.
Csak azt adjuk, amit magunk is kaptunk. Pénzt, reményt, jövőt, szeretetet, bocsánatot, tudást, kedvességet, törődést, békét - ha megtartjuk, ha visszatartjuk, elakad a körforgás, kiszárad a forrás.
Ha továbbadjuk, újra kapjuk: valamennyien! kegyelmet kegyelemre! a teljességből! Ámen.

10 comments:

Katalin said...

Ámen♥

Anonymous said...

Kedves MÁrta!

Tegnap írtam meg a karácsonyi lapjaimat. Évek óta csak azoknak írok, (ez is 14 ember), akinek szívesen adnék ajándékot is, de már nem bírom energiával. Mindig gyönyörűséges, borítékos levelet küldök, bár csak néhány szavas jó kívánságot írok rá. Viszont minden évben keresek egy olyan idézetet, ami valahogy abban az évben megérint. Nekem ez az ő karácsonyi ajándékuk. Az ideit küldöm Neked is szeretettel: "Mert azért jött az Ember Fia, hogy megkeresse, és megtartsa mindazt, ami elveszett." (Lk. 19:10)

F.Klárcsi

Sipos Eva said...

Miota hallottam a hangodat, azota az olvasnivalot is a te hangodon hallom legbelől. Olyan erdekes es jo ez az elmeny.

Sipos Eva said...

Nincs ekezetem, es a "legbelől" szot sem tudtam helyesen leirni.
Gyogyulast kivanok neked, Marta.

Piroska said...

“ kiszárad a forrás”, ha nem adjuk tovább...nagyon szép. Köszönöm.

Sipos Éva said...

Most már bezzeg van ü betűm és ékezetem.:-)
Nagyon szép dolog tőled, hogy fizeted a tanítását annak gyereknek.

Piroska said...

Egy nonprofit szervezeten keresztűl tudod támogatni ennek az afrikai fiúnak az iskoláztatását? Vajon innen Romániából én is tudnám? Mindenképp egy nemes és díccséretre méltó gesztus részedről!

márta said...

Nekem ez szívügyem, az ilyesfajta kitartó támogatás. A gyerekeknek csak akkor van esélyük bárhol a világon egy jobb életre, ha tanulnak, hogy majd később saját maguk tudjanak magukon segíteni. Évekkel ezelőtt, mikor a gyerekeink még kicsik voltak, az volt az egyik karácsonyi ajándék, hogy kiválaszthattak valakit a World Vision-on keresztül, akit ugyanígy azóta is támogatunk. Az afrikai kisfiú véletlenül adódott, amikor egy istentiszteleten az a lelkész beszélt, aki ennek a projektnek a partnere, és kérdezte, nincs-e valaki, aki ezt tudná vállalni, különben el kellene küldeni az iskolából ezt a gyereket. Megszólítva éreztem magam. Ez egy kicsi szervezet, egyetlen iskolához kapcsolódik, de a már említett World Vision úgy tudom, világszerte működik és megbízható. De biztos vannak más lehetőségek is annak, akinek ugyancsak szívügye az egész világ. :)

'Zsike said...

💚

Piroska said...

Értem. Köszönöm, Márta. Utánanézek ennek!