18.

Szeretem a adventi estéket, mikor fél hat körül a kollégáim mind hazamennek, s én még bent maradok dolgozni két-három órát. Bezárom az ajtót, halk zenét indítok el a telefonomon, főzök még egy teát. Máskor sajnálok időt pazarolni még ezekre az apró mozdulatokra is, inkább sietek, én is minél hamarabb haza akarok menni.
De most advent van.
Az egyszerű, szokásos, hétköznapi életet valami titkos öröm és várakozás hatja át.
Minden részletnek különös szépsége van.
Minden nap egy-egy új lépés, minden lépés egy-egy megérkezés.
Készülnek az ajándékok, s mindegyikben annyi gondolat és szív van..
A karácsonyi zoknik csomagolása közben kitalálok egy új márkanevet: Lieblingstochter.
Mert mindig kérdezik, melyikük az. Most végre megtudják. Akinek az ajándékán feketén-fehéren ott áll, ő az. Ő a legkedvesebb.