Ma reggel kaptam valamit Annától: egy szép kis rajzot. Van rajta egy nagy szív, és benne három nevető kisgyerekarc. Egy nagyobb, egy közepes és egy kicsi. A szív az én szívemet jelképezi, és akik benne vannak, tudjátok kiket. Kicsit meghatódtam, na.
Erről jut eszembe, hogy mikor tavaly nyáron nézegettük a horvátországi nyaralásunkon készült képeket (ahova nem vittük a gyerekeket), Enikő megkérdezte:"És én hol vagyok a képen?" Mondtam neki, hogy ő nem volt ott akkor. Erre ő felháborodottan:"De az eszedben ott voltam!"
Hát fel van adva a lecke a tudósoknak: tessék kitalálni az olyan fényképezőgépet, ami megörökíti azt is, ami vagy aki a szívünkben és az eszünkben van.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
2 comments:
Aranyosak vagytok :)
Ti is nagyon...Mivelhogy én nem tudok üzenni neked, itt fogok: Mondd meg annak a kis drága megfáradtnak, hogy a menny megvár bennünket, és még maradjon sokáig-sokáig köztünk itt a földön:)
Post a Comment