Thursday, March 8, 2007

Az én nőnapom

  A mai napom úgy kezdődött, hogy lenyomtam az ébresztőórát hatkor, és még aludtam húsz percet. Elvégre nőnap van vagy mi, legalább ilyenkor lazsáljak. Minden reggel hatkor kelek, hogy friss kiflit hozzak a kis családomnak. Nálunk minden nap "kanyarog a kifli a vaj alatt"..:) Gondoltam, ma jó lesz a tegnapi kenyér is. Aztán a szokásos keltegetés, könyörgés, hogy siessenek már, mert elkésnek. Mindennap egy kissebb csodaként élem meg, hogy viszonylag időben elkészülnek a munkába, suliba, oviba indulók. Sok puszi, integetés az ablakból. Anna ezen a héten itthon van, mandulagyulladással.
 Aztán minden a szokásos daily routine szerint ment. Délben mentünk Enikőért, aki egy akkora hisztit produkált az ovi öltözőjében, hogy majd' elsüllyedtem szégyenemben. Még a cipőjét is bevágta a székek alá. Egyszerűen képtelen voltam vele szót érteni. Meg lehet a véleményük a nevelésemről, de hát mit csináljak, ez van. Aztán kb. egy órán át tartott a nyafogás, de végül megunta.
 Ovi után elmentünk Sáráért és fél kettőre elvittem zongoraórára. Közben bevásároltam a két kicsivel, vétettek velem: Danonino joghurtot, illatos papírzsebkendőt, csokoládégolyós müzlit és három drága Micimackós képeslapot.
 Tibit reggel láttam utoljára és holnap délután fogom látni legközelebb, mert ma ügyeletes. Szóval, nem volt ma nagy nőnapi köszöntés, de mondjuk, nem is számítottam rá, az elmúlt évek tapasztalata alapján. És higgyétek el, ez egyáltalán nem panasz, mert tudom, hogy egy férfinak nagyon nehéz észben tartani ezeket a jeles napokat. Van amikor eszébe jut, van amikor nem. Én váratlanul szoktam virágot kapni. A legkedvesebb csokor az volt, amikor öltönyben képes volt kiszállni az autóból egy búzamező mellett és szedni nekem egy hatalmas csokor pipacsot.:) Ugyancsak váratlanul szoktam kapni Raffaelo csokit, vagy négercsókot. 
  Most már édesen szuszmákolnak a gyerekek, lefekvés előtt kaptam tőlük mindenféle puszit: őzike, bárány és eszkimópuszit, és sok-sok simogatást. Azt hiszem, én is elteszem magam holnapra, bár holnap németórám lesz és arra kellene tanulni. Á, inkább hagyom, hiszen Nők Napja van még:)
  

No comments: