Zsörtölődés

Itt panaszkodom ki magam, mert az van, hogy nem vagyok az a nagyszájú, odamondogatós fajta, elég baj ez néha, de na. Ma találtam az autómon néhány cetlit, amelyekre ráírták, hogy az a hely, ahova parkoltam, az a másik lépcsőház tulajdona. Tehát húzzak el onnan. Mi egy olyan társasházban lakunk közös udvaron, amelynek két lépcsőháza van, és a másik lépcsőház előtt alig van autó, míg előttünk majdnem tele van. És én odaparkoltam, eszembe se jutott, hogy pont tőlem nem fognak elférni. De hát nem fértek, örüljek, hogy nem karcolták össze az autót, nem? A másik: néhány lakó
bográcsost főzött a ház mellett lévő, közös tulajdonú játszótéren, ahol van erre alkalmas, kialakított hely. De mit használtak a jóemberek tüzelőfának? Hát a kerítést cincálták szét. Lassan eltüzelgetik, csak azt nem értem, miért nem a saját bútordarabjaikból raknak tüzet? Az a kerítés az én tulajdonom is. Ezt a mentalitást! Nem tudom, miért csodálkozom az ilyesmiken. Néha nagyon elegem van a a buta, rosszindulatú emberkékből. Na.