Nem tűntem sehova,

csak megmondom mire lenne szükségem: valami rendre az időbeosztásomban. Még mindig van egy csomag, amit nem pakoltam ki, de talán majd holnap... Nem tudom, csak telnek a percek, és sok mindennek csak nekifogok, de nem fejezem be. Ez mondjuk nem teljesen igaz, mert két meséskönyvet (nem túl vastagok) sikerült befejezni ma, de ennyi. Valami káosz van errefele. Nem vészes, de akkor is káosz. Ma meghívtak ebédre a gyerekekkel együtt, és sokat beszélgettünk, nem is tudtam eljönni, csak mikor T. már hívott, hogy hazaérkezett és én hol vagyok. Ennek nagyon örültem, mármint a meghívásnak, mert ritkán kapok ilyet. Olyan szemtelen szúnyogok vannak mostanában Pápán, hogy fel vagyok háborodva. Na, kb. ez történt ma velem.