Saturday, July 12, 2008

Szóval, akkor naplósra

veszem a dolgokat: tegnap este végül is eljött vacsorára Tibi lengyel származású kollégája, és elhozta a testvérét is, aki épp most jött hozzá látogatóba. A társalgási nyelv angol volt, miattam és a kolléga-testvér miatt, és mivel egyikünk se tud normálisan angolul (sem), jól értekeztünk. Hoztak lengyel sört, és tipikus lengyel édességeket.
Aztán ma pótoltuk a tegnapi kirándulást is. Igaz, hogy ébredés után akartunk indulni, de én már tudom, hogy ez startból ebéd-utánt jelent a mi családunk esetében. De így is messze jutottunk, és egy kb. 9 km-es gyalogtúrát tettünk meg gyönyörűséges helyeken. A gyerekek előtt le a kalappal a teljesítményük miatt, én meg szerintem öreXem, mert rendesen kinyiffantam. Amúgy egy hónapja minden reggel tervezem, hogy elmegyek végre futni a parkba, mert ez már nem állapot, hogy ilyen lusta és kényelmes vagyok, aztán mégse. De. A remény hal meg utoljára, és holnap (vagy holnapután, vagy azután ) most már tényleg... most pedig ne is beszéljünk a hibáimról, hadd örüljek inkább annak, hogy ma igazán szép napunk volt és úgy teleszívtuk magunkat fenyőillattal, hogy elég lesz egy hétig.

9 comments:

Anonymous said...

szerintem is orulj annak, hogy megszivtad...
...magad fenyoillattal, annak, hogy ugyesek a gyerekeid es milyen kalapot viseltel is? :) en itthon bearnyekoltam magam a 37 fok elol. de ma este kibekkeltem a tudombol a pihenest. egy kis fociszaftot ker valaki? :)

idrah said...

Fotók??? Úgy megnézném azt a fenyőillatot... -)

Anonymous said...

A futással én is így állok és mi is voltunk ma túrázni... ja és én is öregszem, mert mindenem fáj.

márta said...

Kiddos, itt azért nincsenek 37 fokok, szerencsére...
Idrah, a fényképezőgépet itthon felejtettem, ezenmárugyesenkise csodálkozik.:)
Rena, meg vagyok nyugodva, hogy nemcsak én...:)

Laszlo said...

Márta, aztán kíváncsi leszek a holnap-holnapután-vagyazutánra :)

Babi néni said...

Kezdjük együtt a fogyókúrát. Én is holnap kezdem. :o) Mindig más-nap.

A nyár alapból nem tesz jót. Hol házigazdaként, hol vendégként zabálom halálra magam. :o)

Heti egy nap hijján vidéken vagyok, csak azért nem kommentelek nálad folyamatosan, mert a vidéki kapcsolattal nem nyílnak meg a kommentelős ablakok... :o(

Mostanra meg jól elfelejtettem, amit a múltkor nem tudtam beírni. :o(

Belepakoltam a fényképezőgépemet a táskámba, így sosem hagyom itthon egy ideje. :o)

márta said...

Még jó, hogy fogyókúráznom nem kell (egyelőre). Szép vidéki napokat neked! :)
Oszkár, már csak a "vagyazután" jöhet szóba...:(

Anonymous said...

Vegyed inkább naplopósra a dolgokat :D

márta said...

Tényleg, mi van a blogoddal? nemcsak, hogy nem írsz, de még amit eddig írtál, sincs mind meg...