1.

Megpróbálni lejutni a hegyről így télvíz idején, így friss havazás után, vagy közben, eléggé bátor vállalkozás. Hétköznapokon muszáj. Vasárnap nem kötelező istentiszteletre menni, mégis elindulok. Nem vagyok teljesen ura a helyzetnek, egy útkereszteződésben át is csúszom teljesen az út másik oldalára. Oly manővereket, autóvezetési praktikákat tanulok meg hirtelen a saját bőrömön, mit nem tanít amúgy sehol senki. Odalent a síkságon ömlik az eső. Biztonságban megérkezünk.

Őszintén, attól félek, nem tudok mi újat, szépet mondani. Nincsenek jegyzeteim, terveim, időm, kedvem, erőm. Hosszasan fényesített mondataim, merre vagytok, ó?
Az én lámpásom is megkopott az évek folyamán.
Csak azt tudom, nem tehetem meg, hogy itthon maradok.
Össze is törne a szívem, ha nem lenne számomra idén adventi út és öröm.
A megérkezést még nem tudom, csak az elindulás enyém, és ez is ajándék.
Minden ajándék.
A köd, a hó, a szél, az eső, a munka, a fáradtság, az ünnep, a fények.
Hogy itt vagyunk, s mindezt átélhetjük - néha kimegyek csak azért, hogy érezzem a bőrömön, milyen érzés a szél, az eső, a hó - szóval, hogy itt lehetünk, egyszerűen csak ezt,
köszönöm.