Wednesday, December 9, 2015

9.


Miután tegnap majdnem feladtam, gondolván, hiba volt idén is, immár hatodik éve elkezdeni ezt a kalendáriumot, ha egyszer nincs időm, fáradt vagyok, ide kell menjek, oda kell menjek - ma reggel új kedvvel indulok tovább.
Ha csak holnapig, akkor hát holnapig.
Mert ilyen az élet, pont ilyen. A gondviselés napról-napra történik, nem egy hónapra előre.
Talán soha ennyire még szétesetten nem ért az advent s introvertált lényem minden darabkája csak úgy áhítozik, hiába, némi csendre, némi saját időre.
Mégis. Pont ez lenne a lényeg.
Hogy a kegyelem nem kiemel a helyzetből, miben vagyok, de megerősít benne, megtöltve értelemmel, csodával.
A karácsonyi öröm néha nem több annál, hogy felkelek még korábban, mint szoktam, forró csokit főzni a családnak, különösebb ok nélkül, egy egészen hétköznapi reggelen. Tejszínhabbal, piros, fehér pöttyös bögrében, természetesen.
Néha ennyi is elég. S ha ennyi is elég, akkor én ezt még mindig meg tudom tenni.

12 comments:

Piroska said...

Szívemből szóltál... Úgy érzem, túl rövid az advent... Nem érek a teendőim végére... Főleg a lomtalanítást, ablakpucolást, szekrényektetejének leporolását, pokhálók leszedését, konyha alapos kitakaritása(!), hűtő kipucolása... És még sorolhatnàm... Szerettem volna megvalósítani... De lehet ha nem is ez a legfontosabb????

pkati said...

Köszönöm a szavaidat, gondolataidat. A kegyelem általad is működik. Én érzem!

pkati said...

Köszönöm a szavaidat, gondolataidat. A kegyelem általad is működik. Én érzem!

Anonymous said...

Marta, ismét sokat adtál szavaiddal. Hálásan köszönöm! Üdv.
Márta
Budapestrol

Éva said...

Van egy örömöm és egy félelmem így advent táján. Az öröm, hogy elkezded a kalendáriumot, a félelem, hogy esetleg abbahagyod. De eddig szerencsére naponta vagy nekünk.

Katalin said...

ismerős érzés,
és ezért pont meg is értelek :))

de szeretem, amiket írsz
ne érezd magad csapdában, hogy minden nap szeretem olvasni, akkor is szeretném, ha csak heti egyszer írnál (nem biztos, de elfogadnám:)))komolyan mondom (ezt szokta Bogi is mondani, amikor bizonytalanságot lát bennem)
ajándékaid a gondolataid nekem, - mondjuk a képeid is- nekem vezérfonal

Bea said...

Kedves Márta!
Szeretnék Neked írni, kérdezni Tőled valamit úgy, hogy csak Te lásd. Hol, hogyan lehetne?
Köszönöm,
Bea

Unknown said...

Kedves Márta,
megosztanád esetleg a forrócsoki receptjét is?
Várakozva:
Ági

Erzsébet said...

Go Márta, goooo!
Soha ne add fel a jóravalóságodat!

Hellebore said...

Ó, én annyira hálás vagyok azért, hogy idetaláltam...és lehet abban valami, hogy éppen Advent idején! Ezalatt a néhány nap alatt csak szemezgettem a bejegyzések közül, ám tegnap elkezdtem a legelejéről olvasni...arra jutottam, hogy bizony kötve-fűzve is remek olvasnivaló lenne ;).

márta said...

Email: prodan.marta@gmail.com

márta said...

À, csak egyszerű forrócsokipor a boltból. :)