19.

Az aktuális naplóm első lapjait mindig szabadon hagyom, mégpedig azért, hogy mikor az év folyamán olyasmit hallok vagy olvasok, ami a szívemhez szól, azt oda beírjam. Amolyan útjelzőként, ha elakadok. Van itt minden. Versrészlet, dalszöveg, zsoltárok. Igen, úgy tűnik, a zsoltárokat szeretem leginkább. S ezek között is van egy mondat, a legkedvesebb, a legelnyűttebb:
"Uram, előtted van minden kívánságom, nincs elrejtve előtted sóhajtásom." (Zsoltárok 38:10)
Mert legtöbbször nem az van, amit szeretnék, hanem az van, ami van. Lett légyen az bár megbántottság, igazságtalanság, mindenféle búbánat, harag, bizonytalanság - mi máshoz kezdhetnék velük? Odaviszem őket az oltárhoz. Néha csak ennyi, amire képes vagyok, néha még ennyi sem.  Nem sírok, nem kiabálok, nem magyarázkodok, nem oldom meg őket. Addig sem másokra zúdítom, addig sem másokat büntetek, míg ott állok csendesen, s hagyom, hogy lelkemnek hajlékot építsen, örökkévaló menedéket az Úr.