Saturday, December 15, 2018

15.


Azt akarom, hogy a lányaim legyenek gyönyörűek, műveltek és jók, hogy csodálják, szeressék, tiszteljék őket, hogy derűs ifjúság után jól és bölcsen válasszanak társat, hogy hasznos és örömteli életet éljenek, olyan kevés gonddal és bánattal, amennyit Isten jónak lát rájuk mérni...
Hozz örömet ebbe a házba, hogy megtanuld, milyen légy a saját otthonodban; és ha nem kínálkozik ilyen, akkor is megtanulod, hogy itthon legyél elégedett. Egy dolgot ne feledjetek, lányaim: anya mindig a bizalmasotok, apa a barátotok lesz, és mindketten abban bizakodunk, és azt reméljük, hogy a lányaink, akár férjhez mennek, akár nem, életünk büszkeségei és vigaszai lesznek.
- Azok leszünk, édesanya, azok leszünk! - kiáltották tiszta szívből, majd pedig jó éjszakát kívántak egymásnak.
( részlet Louisa May Alcott 'Kisasszonyok' c. könyvéből)

A mi adventünkből nem hiányozhat a Kisasszonyok c. könyv, a filmet is minden egyes évben megnézzük, s hiába zokogtunk Beth halálán a múlt évben is, és azelőtt is, egészen biztos vagyok benne, idén sem marad szem szárazon. Múlt évben megvettem a könyvet angolul is, s a legkisebb kisasszony - aki mellesleg épp teljesen rövidre vágatta a haját, s minden nap megkérdezi, tehet-e piercinget az orrába, de nem, nem tehet -, éppen ezt olvassa. Mert hiába a kicsit régimódi stílus, van valami időtálló ebben a könyvben, s a mondatok, amiket annyiszor felolvastam nekik, olyanok, mint a kicsi magvak. Egy idő után kikelnek, szárba szökkennek, virágot hoznak, s örömet, nem valahol máshol, nem valaki mással, nem valamikor máskor, hanem itt és most, ahol éppen vagyunk, nekünk. Nekem legalábbis ez jutott eszeben, mikor egy fáradt adventi délutánon munkából hazaérve ünnepien megterített asztalhoz, finom ebédhez ülhettem le.

A mai nap annyiban különleges itt a blogon, hogy ma lesz ajándék is.
Ennek az a története, hogy valamelyik kisasszony addig kérlelt, míg beleegyeztem, hogy ideadja előre a nekem szánt karácsonyi ajándékát. Mert annyira örült neki, hogy nem bírt vele várni. Az ajándék egy frissen megjelent dvd volt, s egy olyan film van rajta, amit mi ketten néztünk meg moziban a múlt nyáron, s utána még sokáig beszéltünk róla. Mikor megláttam az ajándékomat, én is elővettem azt, amit neki szántam: ugyanazt a dvd-t. S mivel ő saját magának is megvette, most van egy plusz példányunk. Gondoltam rá, hogy megajándékozok vele egy személyes jóbarátot, vagy egy olyan blogolvasót, akiről úgy érzem, mindig törődik velem. De a gyerekek inkább azt szeretnék, ha kisorsolnánk itt a blogon, mert biztosak benne, ha számunkra ismeretlen személyhez is kerülne, az azt jelentené, hogy annak a személynek éppen szüksége van egy ilyen szép ajándékra.
A film Ferenc pápáról szól, az egyik legjobb német filmrendező, Wim Wenders rendezte, van rajta magyar, angol és német felirat is, és csodálatosan szép.
Kisorsolni azok között fogjuk, akik ma éjfélig egy jó szót hagynak ennél a bejegyzésnél. Mert biztosak vagyunk benne: olyan személyhez fog kerülni, akinek ezen a karácsonyon különösen is szüksége van valami szépre, valami jóra.

22 comments:

Hajni said...

Kedves Márta! Nagyon szeretem az írásaidat, mert mindig"telibe talál"! És nagyon örülnék a dvd-nek is 😊 Hajni

Kelemen Éva said...

Kedves Márta!
Mindig örömmel tölt el, hogy a "kisasszonyok" milyen nyitottak a világodra. Remélem ők figyelemmel kísérik a blogbejegyzéseidet is. (Egy régi kolléganőm másfél évtizede gyönyörű blogot vezet, de a két gyermeke nem olvassa a bejegyzéseit.)
Wim Wenders filmjeit nemrégiben láttam a magyar televízió egyik csatornáján. Örömmel látnám ezt az újabb filmjét is. (A kis unokám - nem mellesleg - a Wim keresztnevet kapta:)))
(Nyeremény nélkül is szívesen írtam ide e fenti pár soromat.)

márta said...

Nem, nem olvassak a blogot amugy.:)

Anonymous said...

Kedves Márta! Köszönöm szépen írásaidat, sok erőt, felismerést merítek belőlük! Nagyon örülnénk a dvd- nek a kisasszonyaimmal! ☺Üdv. Márta Budapestről��

marlen said...

Egy jó szó. Irgalom.Vagy kegyelem. Szinonimak, de megsem. Hiányzanak.

leda said...

Hát, ez annyira, de annyira jó kis történet! Rokonlelkek vagytok! :)

Anonyma said...

Ismerem ezt az érzést. Pár éve ugyanazt a könyvet ( Harsányi Zsolt: Ecce Homo Munkácsy Mihály életének regénye) ajándékoztuk egymásnak Karácsonykor a férjemmel! Könnyesre nevettük magunkat, még soha ennyire vidám karácsonyunk nem volt! Mégis, mennyi az esélye, hogy több millió könyv közül ugyanazt válasszuk egymásnak?! A lányunk is csak ámult, amikor bontogattuk az ajándékokat és mindkettőnk ajándékaként ugyanaz a könyv került elő, majd amikor felfogtuk, hogy mi történt úgy kacagtunk mindhárman, hogy csak úgy zengett a ház! Nagyon szép emlék... :)

Vivi said...

Kedves Márta!

Már rég írni szerettem volna, így akkor most mindenképpen megteszem, mert minden írásodat nagyon szeretem olvasni, de ezek az adventiek különösen kedvesek, minden nap várom, hogy elolvassam őket, igazi adventi meglepetések, nekem, aminek nagyon örülök :) ! Amikor elsején megláttam az elsőt, hihetetlenül megörültem, hogy idén is lesz, most is folytatod, szóval köszönöm :) !

Unknown said...
This comment has been removed by the author.
Unknown said...

Lelki gazdagságom gyarapításáért ölellek, Kedves Márta.

Julianna said...

Köszönjük szépen az írásaidat.Mindet,egytől-egyig!
Judith a Balatonról

Anonymous said...

Kedves Márta!

Nagyon szeretem olvasni az írásaidat, a lelkemhez szólnak, adventkor különösen jó, hogy ilyen ajándékokra lelek.

Zsuzsanna

Gyöngykaláris said...

Sok nézeteltérésem van idén az "én Kisasszonyommal". De amikor összebújunk megnézni egy filmet - mint az imént - és együtt pityergünk rajta sokadszorra is - mint az imént - megnyugszom, hogy amit tudtam, és adtam, az nem múlhat el.
Köszönöm az írásaid, Márta, sokat jelentenek, és nem múlnak el :).

droj said...

Márta, tanulok Töled.

romcsa said...

Legyen áldott az ünnepetek :)
Ölellek ismeretlenül :Marcsi

Anna said...

"Én egyedi eset vagyok. Ezèrt aligha akadna útjelző, amely megmutatja az önmagamhoz vezető utat. Legfeljebb azok az emberek tudnak segíteni nekem, akik, mint én, maguk is úton vannak. Bàr az én utamat ők sem ismerik, de megèrthetik, hogy úton vagyok, erőt adhatnak, és megajándékozhatnak a szeretetükkel. Az lehetne a szeretet feladata, hogy bàr nem tudom, merre tart a partnerem, de bátorságot adok neki ehhez az úthoz." Ilyen igaz útjelző a blogod az úton levőknek. Szeretettel: Anna

Juliánna said...

Köszönöm az irásaidat. Épitőek, szeretem olvasni.
Áldott ünnepeket!

Zsuzsa said...

Mi egyszer a férjemmel mind2en ugyanazt a Scrabble Cselest adtuk egymásnak. Az egyiket visszacseréltük, a másikkal sosem játszottunk. Azért is volt vicces ez a duplázás, mert mi nem is szeretünk játszani egyáltalán.

Piroska said...

Kedves Márta! Én erről most lemaradtam, de biztos vagyok benne, hogy a legjobb helyre fog kerülni ez a DVD :) Ölellek benneteket 🤗, olyan csodálatos C S A L Á D vagytok!

Anonymous said...

Kedves Márta!

Jó olvasni, hogy te is sötétben kelsz és indulsz munkába, hogy délután fáradtan érsz haza. Hogy ennek ellenére megtalálod az apró fényeket és átadod nekünk.
egy másik Márta

Sárii said...

Ajándék veled készülni a karácsonyra.

márta said...

Koszonom a jo szot, jatekon innen es tul.:)