Nyavalygás

  Kinnt napok óta hétágra süt a nap, tehát ideális a környezet ahhoz, hogy én teljes mértékben lebetegedjek valami influenzaszerűségben. Mikor máskor!? Tehát most fogyasztom százasával a pézséket, nem tudok rendesen beszélni, vagy suttogok, vagy rikácsolok. Apropó rikácsolás: én valamit nagyon elronthattam gyermeknevelés területén, mert mindent húszszor meg kell ismételjek, mire egyáltalán megmozdítják a fülük botját. És ilyenkor, mikor a hangszálaim felmondják a szolgálatot, olyan, mintha egy boszorkány rikácsolna állandóan. Pedig egyszer még meg is vettem E.Elliott videóját arról, hogy milyen egy békés otthon, ahol  a gyerekek mindig rendet raknak maguk után, első szóra engedelmeskednek meg ilyesmi. Állítólag van, ahol ez 
működik. Nagyon lelkesen kétszer is megnéztem, de úgy tűnik, hiába. Legalábbis ma reggel így érzem. Mert olyan nehezen és utolsó utáni pillanatra tudtam elkészíteni iskolába, óvodába a társaságot, hogy most úgy érzem, egy nap sem lenne elég, hogy kipihenjem a fáradalmakat.