Sunday, February 3, 2008

Ezer bocsánat, de

nem jut eszembe, melyik filmben is láttam, csak nem tudom miért, hogy most eszembe jutott...Tehát volt egy férfi, akit életfogytiglanra ítéltek, pedig ő olyan ártatlan volt, mint a ma született bárány, de tényleg, és aztán sikerül megszöknie a börtönből. De nem is ez a lényeg, hanem volt egy olyan jelenet, amikor éppen csak kikerül a rettegett magánzárkából, és a többiek kérdik tőle, hogy hát hogy bírta ki...Erre ő valami olyasmit válaszolt, hogy nagyon jól elvolt Mr. Mozart-al...Zenét hallgatott a képzeletében. Meg az is eszembe jutott, hogy a szabadság nem kint, hanem idebent van, a fejben. Illetve hát embertől függ. Ja, nagy dolgok ezek...

6 comments:

Anonymous said...

Asszem, hogy a Remény rabjaiban láttad :)

Noémi-Ruth said...

csatlakozom a druszámhoz :D, habár én már nagyon sokszor megnéztem, de nem emlékszem a Mozartos mondatára...

márta said...

Még így sem emlékszem a címére, hogy mondjátok, de ez a kis Mozart-os részlet miatt megérte megnézni...

Anonymous said...

.. és a többiek ebből a mondatából rögtön tudták, hogy a látszat ellenére azért azért sokat veszített az ép eszéből a főhős.

Anonymous said...

Najólvan, látom megvagy, már azt hittem, nélkülöznöm kell ezentúl az elmés, kedves kis hozzászólásaidat...:)

Anonymous said...

Ha Tim Robins játszott benne, akkor a Remény rabjai, de amúgy elég sok ilyen témájú film van.