Reggeli szépség :)

Szombat reggelenként általában sokáig alszunk, de ma úgy alakult, hogy Tibinek ügyelnie kell, először, mióta itt vagyunk, és ezután már ő is be lesz osztva. Pedig nagyon élveztük a közös, gondtalan hétvégéket...Viszont, hogy minden rosszban meglássuk a jót is: azt látom, ha kevésre van szabva az együtt tölthető szabad idő, azt ki is tudjuk használni, meg tudjuk becsülni. Például tegnap este csak kb. két óránk volt, és azt kihasználtuk arra, hogy újból felmásszunk a város melletti kilátóhoz. Közben felfedeztük, hogy már érik a szamóca, megmentettük néhány csigabiga életét (nem tudom, miért mindig az út közepén szeretnek vándorolni...), meg ilyenek. Kész felüdülés a hosszú, fáradságos nap végén.
Szóval ma reggel gyertyát gyújtottam, míg megittam a kávét, kinyitottam az erkélyajtót, néztem az rét másik végén elhaladó piros vonatokat és elolvastam néhány zsoltárt. Ez is kész felüdülés a megszokott reggeli rohanásokhoz képest. :) S valószínüleg, ha minden reggelt így kezdhetnék, már fel se tűnne.