Itt csak

jövő vasárnap lesz anyák napja, de én ma köszöntöttem Anyukámat, hiszen erre a napra csak Rá gondolva tudok ünnepként nézni...főleg ha arra gondolok, mennyire pocsék anyának is érzem magam időnként, most hadd ne menjünk bele mélyebben az okokba, de emelje fel a kezét az, aki nem érezte még soha, hogy valami nagy tévedés történhetett, mikor őt szülőnek képzelte el odafönt Valaki. Nehéz napunk volt nevelés szempontjából na, de ezt a képet most készítettem a balkonról, és ez azért szép. Örülök, hogy hárman vannak és ott vannak egymásnak akkor is, mikor jóban vannak, akkor is, mikor nem, és akkor is, mikor anyjuk nem áll a helyzet magaslatán.



Ezek pedig a petúniáim, ennyire megsokasodtak és ilyen szépek lettek és muszáj ezt is megmutassam "borzongattatás" céljából. :)