Éosz-tól, ami blogról-blogra pattan, és az a lényege, hogy aki kapja, meg kell próbáljon megfogalmazni 7 romániai csodát. Mostanában ugyis divat ez a 7 csoda dolog...Nos, mivel életem 2/3-át Romániában töltöttem, ide azzal a labdával! :)
1. Elsősorban persze a hegyek: a Retyezát, a Paring; a Csoda-vár, a zsombolyok, a tengerszemek, meg ilyenek. Ide tarozik az ún. Akasztott (Agatat) menedékház a Paringban, ami ingyenes és a mindenkié, és egy 5 m-es sziklán van, és egérkék is tartoznak hozzá.
2. Székelyföld úgy ahogy van, cakkom-pakk. Egy kis Magyarország Románia belsejében. Szinte csak magyarok laknak ott. Megérdemelnének egy jó kis autonómiát.
3. A korondi kerámiák és más népművészeti tárgyak.
4. Az 1989-es forradalom, amiről utólag azt mondják, hogy tulajdonképpen puccs volt, de akkor igenis sok bátor ember hajtotta végre. A mi házunkba furódva is találtunk puskagolyót.
5. Mindenütt lehet tüzet rakni, úgy értem a természetben, és ott lehet sátorozni, ahol csak jól esik. Hétvégén nagyon sok ember kimegy szalonnát sütni patak partjára, ide-oda. A román emberek sokkal vidámabban fogják fel az életet, mint mi. Nagyon jó szomszédok, nagyon jószívűek és nyitottak.
6. Kulináris dolgok: az a bizonyos "telemea" juhtúró, amiből olyan finom lángost sütnek a Csoda-vár környékén, és három évvel ezelőtt 10000 lejért kínálták darabját az ott sátorozóknak.
7. A Vajdahunyad vára, ami egy sziklára épült és teljes egészében megvan, és én a szobám ablakából pont ráláttam. És jó, hogy most már magyarul is kiírnak mindent a kiállítási tárgyakhoz.
Elvileg Magyarország hét csodájáról is írnom kellene, és meg is fogom tenni, csak gondolkoznom kell rajta.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
9 comments:
ez most nagyon tetszett:))és legjobban persze a Hunyadi vár...amikor csak látom,elég ha képen is ,már az otthoni levegö van az orromba:))és az olyan jo hazai:))
Kéred a labdát? :) A képek nem semmi. Szomorú. Ééés miért kell belém kössél, a "szinte" nem azt jelenti, hogy "csak." :) Ez a 7 csoda dolog szubjektív, azt mondom, amit én tapasztaltam. És Bran-ról én még nem is hallottam...
ez a nem is hallottam a Castelul Bran-rol nagyon fajt, ijj :-O
tudom, hogy szubjektiv. ezert reagaltam en is szubjektiven. ezt a voslobeni tapasztalatom nem lehetet kihagyni, ha mar szekelyfoldrol irtal ;)
Irul-pirul...(hogy nem hallottam, most már akkor hallotam:)
Képzeld, nem találom a blogodat, mióta újratelepítés volt a számcsigépünkön, annyira elzártad, kérlek írd meg a címét... mármint ha olvashatom, mert sose lehet tudni, ugye...:)
az este kilabdaztam magam a kispalyan, szoval koszi, de nem :)
ahogy az amcsi anyuka mondana, google it :) en akiket olvasok, a fejemben konyvjelzozom be :)
Ej, mi a kő, hogy már te is fiam, kiddos, ilyen titokzatos vagy?! Azt hiszed, nem próbáltam? És bár barna a hajam, az agyam az szőke, ezért nem marad meg benne minden fontos információ! Na, még ilyet! :)
tiszta szerencse, hogy nem hivnak Szoke Cecillianak ;) amugy tudod az e-mail cimemet. mas nem kell. a keplet olyan mint nalad.
Ja! Jaaaa! Na jó! :)))
Nagyon erdekes, koszonom
Post a Comment