Az úgy kezdődött,

hogy ugye már vagy két hete állandóan beteg valaki minálunk, és az este már örültem, hogy mától kezdve senki sem lesz beteg, dehát az van, hogy most meg Sára lett lázas, mert ezek a vírusok olyanok, hogy miért támadnának meg egyszerre egy családot, ha lehet szépen sorban is lekaszálni a tagokat...S ha már mindenki sorra került, kezdődhet előlről minden. Mikor két évvel ezelőtt bárányhimlősök lettek a gyerekek, összesen vagy két hónapig ki sem mentem a lakásból, mert ugye két hét a lappangási idő, és mindegyik csak akkor lett beteg, mikor a másik már túljutott rajta. Eléggé bekattantam már a végére...Naszóval, visszatérve a ma reggelhez, akkor ma Sára maradt itthon, aztán a másik két gyereket meg készítettem és vittem kit, hova kellett. Annával nem is volt gond, de Enikő eljátszotta a hattyú halálát... Elpanaszolta, hogy fáj a torka, fáj a feje, nem tud járni, esik össze, fáj a szeme. Nem akarja felvenni a csíkos sapkát, mert neki a másik csíkos sapka kell, ami éppen el van tűnve. Aztán, nem tud lemenni a lépcsőn, nem tud felmenni a lépcsőn. Anna ne énekeljen, mert őt nagyon bosszantja. Az ovi ajtaja előtt újabb féknyomok hagyva. Meg ilyenek. Egészen ROFL hangulatom lett tőle, de tényleg. Jó kis reggel ez...