Azt hiszem,

minden egyes általam rendszeresen olvasott blogot megint össze kell keresgéljek, mert ma újból kellett telepíteni a windózt, aztán minden megkönyvjelzőzött honlap elszállt. Még jó, hogy a magaménak a címére emlékszem. Márcsak azért is, mert míg emlékszem a nevemre, addig a blogcímre is emlékszem, értitek! Fáradt vagyok és egész nap valami gyomorgörcsfélével küszködtem, mert olyan változások várhatóak az életünkben, amire pillanatnyilag csak így tudok reagálni, mert alapvetően szeretem a megszokott dolgokat, és a változásokat is apró lépésekben szeretem megtenni, de van, amikor nem lehet. Például ritkán járok fodrászhoz, mondhatni, szinte soha,mindig aprókat vágok le a hajam végéből, de egyszer megbolondulta, elmentem, és rövidre vágattam, és aztán szégyelltem hazamenni, mert a fodrászoknak az a mániájuk, hogy olyan furára beszárítják az ember haját, és még lakkal is befújják. Szóval nem szeretem a drasztikus változásokat, meg ilyeneket. De például a homályos dolgokat sem szeretem, meg a titkokat sem, mert nagyon kíváncsi vagyok, de már megtanultam úgy tenni, mintha nem lennék az, és elfogadni, hogy van, ami nem rám tartozik. Amúgy pedig úgy gondolom, hogy az élet szép, az emberek jók, meg ilyenek. S hogy jó lenne, ha valaki elkészítené helyettem a vacsorát. Meg ilyenek...