Monday, October 8, 2007

Love and marriage...

Tegnap mosogatás közben hallottam a rádióban, hogy Pamela Anderson harmadjára is örök hűséget fogadott...Mintha kicsikét paradox lenne, nem?, mert mi lett az első két örök hűséggel?! Aztán a múlt héten meg azt hallottam, ugyancsak mosogatás közben, hogy Németországban egy politikusnő azt a törvényjavaslatot nyújtotta be, hogy a házasságok csak hét évig legyenek érvényben, aztán aki akarja, meghosszabíthatja, mint a könyvtári kölcsönzési időt, ugye... Na, hát én már semmin sem csodálkozom. Meg nem is ítélek el senkit, nem is háborodok fel, mert sajnos ilyen lett a világ... És azt is tudom, hogy egy házasság olyan dolog, hogy csak az a két ember tudja, miről szól, aki benne van. A látszat sokszor csalóka. Vannak kivülről tökéletes kapcsolatok, de nem szeretnék benne élni. De azért, ha szóba kerül, vagy ha megkérdeznek, elmondom, hogy én ezt másképp látom, még akkor is, ha nekem sem pottyan ölembe a sírig tartó szerelem, és ha nagyon őszinte akarok lenni, (bár ez nem mindig túl értelmes dolog, mert na, hát tudjátok, ne szólj szám, nem fáj fejem :)...) azért vannak pillanatok, mikor nem értem, mit is keresek én itt, pont Vele... Hát senki se csodálkozzon, hogy odavagyok az amazing grace-ért, mert nélküle ki tudja, hol lennék?! Félelmetes, hogy mi minden lakozhat egy emberben, tűnjön kívülről bármilyen becsületesnek és szentnek. Örülök, hogy nem a hangulataimra és a néha összevissza gondolataimra kell építsem az életem...De ezt már nem mosogatás közben gondoltam.:)

34 comments:

Időbeosztás-guru said...

Azért szerintem nem rossz az, ha hétévenként "meghosszabitják" a házastársok a hűségfogadalmat ... én bevezetnék egy ilyesmit. Mint ahogy a tizéves találkozók vannak.
Igaz, lehetne ezt gyakrabban is csinálni, mondjuk naponta.

Gabi said...

Hát igen a naponta lenne a legjobb, legalább mindennap elgondolkodnánk és hálásak lennénk azért amink van-ebben a helyzetben a férjünkért, feleségünkért.
Az érdekes egyébként, hogy amikor ilyeneket hallok egy kicsit elcsodálkozom, aztán nekem is az a bizonyos "amazing grace" jut az eszembe és igazi hála tölt el azért, hogy részese lehetek ennek az egésznek amit Isten tesz, ami Isten ... na most jó nagy adag hála van a szivemben... köszi Márti, hogy emlékeztettél :-))

liv said...

...no, ezért van nekem mosogatógépem. a párom vette, hogy ne gondolkozzak...;)

Anonymous said...

Naplopo: kepzeld el azt a ferfit aki 7 evig meg se penditi majd, hogy mikent fog donteni. meg jelet se annak, hogy igen vagy nem... aztan kepzeld el azt a not, aki ezt ki is birja varni, tulelni... lehet a ficko mar nem is fogja tulelni ezt a 7 evet :) szoval mit is akarsz te bevezetni??

Marta: nem is kell Pamela eletevel foglalkozni... eleg a sajat hitkozsegeden belul is szetnezni... s meglatod majd, hogy bezzeg az aki megesketett masokat az orok boldog idokre kilepett belole... szoval mit is jelent az orok huseg? T.A.I. (think about it ;))

Anonymous said...

Jah, pont Vele vagy.. pedig lehetnel Bruce Willis-szel is (esetleg Huffnager Istvannal).

Anonymous said...

Én is sokat gondolkodtam ezen az örök hűséges dolgon és arra jöttem rá, amire biztos már nagyon sokan rájöttek, hogy mivel emberek vagyunk ez nekünk nem megy. Az ember, aki csak önmagában és esetleg a társában bizik (ha bizik) képtelen örökké hűséges maradni. De akinek van Istene és jelent számára valamit, hogy az előtt az Isten előtt fogadott örök hűséget a társának, az majd tud örökké hűséges maradni.

Laszlo said...

Te Márta!
Ha nem mosogatás közben, akkor mikor gondoltad?

márta said...

Te Oszkár! Hát törölgetés közben, mikor máskor? :)

Kiddos: nekem volt egy csoporttársam, jó, több is, de vele beszéltem ilyenekről, és ő élettársi kapcsolatban élt. De "irigyelt" engem, mert azt mondta, hogy egyszer nem merte bevágni az ajtót, mikor mérges volt, mert félt, hogy otthagyja a barátja. Érted, ha lenne ez a 7 év, akkor lehet, hogy a házisárkányok kedves kis cicák lennének, hogy legyen második félidő is, meg hosszabbítás. :)
A hitközségemben meg nem nagyon szoktam szétnézni, de látom, jobb is, el ne mondd, kiről van szó, mert még szeretnék kicsit boldog tudatlanságban élni.

Lehet, jobban tenném, ha brazil szappanoperákat néznék mosogatás közben, minthogy ilyeneken agyaljak, de ha már igen, akkor lehetne több eszem is, minthogy azonnal kiírjam a blogba, aztán még elriasszam a kedves legényeket és hajadonokat a házasulási hajlandóságaiktól...:)

Laszlo said...

Hát ennél több kell, hogy elriassz :))

Laszlo said...

Isten mondta a házasságra, hogy jó. Úgyhogy én hiszek ebben, s tudom, hogy jó lesz.

Anonymous said...

Es ha csak viccelt?

Noémi-Ruth said...

Na, ez egy nagyon jó kérdés :)))

márta said...

Itt mindenki éjjeli bagoly, hogy ilyen lehetetlen időpontokban kommenteltek? :)

Nem hinném, hogy viccelt, de mindenesetre nagyot humorizált, mikor valahogy "beleültette" az emberekbe a házasság utáni vágyat. Mert az tagadhatatlan, hogy néhány elvetemült kivételtől eltekintve, a szerelmes emberkék azonnal házasodni akarnak. Az egész világon. Tehát ez nem valami kulturális dolog, hanem inkább olyan ösztönös, vagy mittudomén. És amúgy Oszkár, persze, hogy jó lesz, én is amondó vagyok, nekem is jó, másnak is jó, kivéve, akinek nem jó, csak szeretek ilyen dolgokat átgondolni, aztán látom, hogy van is kivel...:)
Még azon is elgondolkoztam, hogy van-e olyan, hogy a lelkem másik fele, tehát olyan egyetlen igazi-féle. Merthogy annyit lehet erről is hallani. És ha van, akkor mi van, ha nem vele házasodsz össze. Meg ilyenek. És ezek nem azért jutnak eszembe, mert magamból indulok ki, erről tényleg szó sincs. Na, azért mondom...:)

liv said...

Sztem: a lányoknál ösztönösebb ez a vágy a nemkeresztényeknél, a keresztények között meg a fiúk is akarják. ???

márta said...

Tökigazad van, nem élünk már a múlt, vagy az azelőtti században. Helyesbítek: a szerelmes lányok házasodni, a szerelmes fiúk meg általában csak a házassággal járó előnyöket akarják élvezni, természetesen a bizonyos papírocska nélkül. Itt nem beszélek az elkötelezett keresztény fiatalemberekről, akik természetesen csakis akkor közelednek a lányokhoz udvarlási szándékkal, ha el is akarják venni feleségül őket (már, ha minden összepasszol). Azt senkinek sem ajánlom, hogy olyan hűbelebalázs módjára kérje meg a kezét a párjának, mint T. nekem, és azt se, hogy olyan gondolkodás nélkül mondjon igent, mint én neki. :) Ami egyeseknél egyszer működött, nem biztosíték, hogy másnál is fog. Meg aztán a szülők idegeire is kell gondolni. :))

Időbeosztás-guru said...

Nagyon élvezem itt a kommenteket :) Hát de Márta, szegény T. hogy járt volna el, mikor jó messze lakott, még egy országhatár is volt köztetek, aztán az internet, legalábbis itt, még eléggé gyerekcipőben járt, meg ilyenek?
És máskor is vessél fel ilyen jó témákat.

Rena: hát nagyon örülök, hogy igy gondolod, és ezt le is irod.

Különben pedig Istennek tényleg van humorérzéke. Néha egészen különös, bizarr, hasonlit az enyémhez :P

Laszlo said...

Hm.... :)

Anonymous said...

hihi, en is n elveztem itt a forumbeszelgetest, Marti, nagyon jo "moderator" vagy!:))Amugy miert pont 7 ev?? ti lattok benne vmi logikat? rengetegen mar masfel,2,3 ev mulva valnak..vagy van vmi koze hozza a szammisztikanak, leven a 7es a tokeletesseg szama??:D
De 1ebkent nagyon elszomorito sztem, h ide "jutottunk"..

encóka said...

látom, ide má pszichológus palánta kell... van egy tippem: azért hét, mert asszongyák, akik folyton ilyeneket számolgatnak, hogy a 7. év a kritikus egy házasságban (párkapcsolatban a mai világ fogalmazásával élve), vagy nagyjából 7 év alatt lefut meg előjön minden, ami lefuthat, kibújhat. És aki a 7 évet szerencsésen átvészeli, annak a 8. csak jót tehet :)Merth a hetedik a legnehezebb.
Ha viszont ebbe jobban belegondolunk, talán mégis jobb lenne eltolni vagy előre, vagy utána az időpontot.
De szerintem ez egy akkora baromság- bocs a kifejezésért, amekkora baromság Isten nélkül élni. Bocs a barmoktól, tehenektől, borjúktól :)

márta said...

Én Pamela Andersontól és a könytárosoktól is bocsánatot kérek!

Anonymous said...

Csak nem akarjátok megdönteni a hagymás pószt rekordját?!:) Encókával (ill. Kuival) egyetértek!

Anonymous said...

Márta, nem akarod elmesélni azt a hűbelebalázs-sztorit? Én még nem hallottam, de érdekelne:))

Anonymous said...

nos,engem is érdekelne:))nem csak Emit:))

Anonymous said...

a hozzaszolasok olvasasa kozben eszembe jutott az a jelent amikor a tanar elmeseli a hiper-fiukanak, hogy milyen is a hazassag, milyen volt a felesege es miert is szerette ot. Nezzetek meg, tok aranyos jelent a Good Will Hunting-bol.

amugy a mai korban mar a love' miatt szerzodest kotnek, s igy megkotik a sajat jussukat, biztonsagi okokbol. Az ember mindig is lazadt a kotelekek miatt. S a hazassagban ott van az a szent kotelek amibol sok ember ki akar menekulni, vagy eppen ez riasztja el oket. Mint a szerzodeseknel... 2 ev... huh az mar sok... melyik mobil ceg nyerne pl. ha eloallna egy 7 eves szerzodessel?? :)

a 7-es szamrol meg csak annyit, hogy azt is mondjak, hogy az ember 7 evente valtozik... ha... :)

Anonymous said...

Hát én itt mindent elolvastam. Nekem azt mondta az egyik sógorom (és gondolom, csak viccelt), hogy csak az első tíz év a nehéz. Majd rövid szünet után: aztán a második tíz. :D
Decemberben leszünk tizenkét éves házasok. Én amondó vagyok, hogy minden évben szebb és jobb - mert ezzel a jelszóval indultunk el, és hiszünk is ebben.

márta said...

Hát mit mondjak?! A hűbelebalázssztori az úgy volt, hogy...várjatok: 1995-ben megismerkedtünk állítólag, (én nem nagyon emlékszem:)), aztán láttuk egymást egyszer 96-ban ( annyival maradtam, hogy jajdeellenszenves ), 97-ben láttam háromszor ( jól belezúgtam...:)). Aztán, ha jól számolom, hatod- vagy hetedszeri találkozásunkkor megkérdezte, hogy lennék-e a felesége, mire én, hogy igen. Húsz éves voltam. A szüleink enyhébb illetve súlyosabb sokkhatás alá kerültek, most már jobban vannak.:) SENKISECSINÁLJAUTÁNUNK! :)

Anonymous said...

De ha belőletek ilyen aranyos kis család kerekedett, akkor már mér NECSINÁLJASENKI úgy mint ti?:D
Eszter

Anonymous said...

És még azelőtt az volt, hogy 95-ben szóbaálltam T.-vel, kiderült, hogy nagy kiránduló, meséltem neki a Freizeitjainkról, meg is hivtam, el is jött. Asszem, részéről már akkor eldőltek a dolgok.
Tanulság: vigyázzatok, kit hívtok meg ide-oda, még rokon válhat belőle.

Anonymous said...

Hehe, na ez jo volt, Jozsi!!okuljunk belole!!Ezutan csak olyan emberkeket hivok meg taborba, akik szeretnem,ha a rokonaimma valnak elobb-utobb:))
Egyebkent Marti, nem gondolod h tokellentmondasos amivel itt traktalsz bennunket?:P Eloszor, h tenyleg klassz a hazassagotok, utana meg, h de azert ne csinalja senki utanatok...akkor most megis mit higyjek?? mivelhogy en meg elotte allok..kerlek ne bizonytalanits igy el...;)):D

márta said...

Először is: Józsinak így ország-világ előtt szeretném megköszönni, hogy, habár nem így gondolta, de EZ lett belőle, és hát jobbat kaptam, mint érdemeltem. :)
Lea: én csak azért mondtam, hogy ne csináljátok utánunk, mert ez a néhány találkozás utáni házasság nagyon zsákbamacska, a normális módja az, hogy adsz időt kettőtöknek a megismerkedésre, a "járás"-ra (vagy hogyismondjákmanapság), meg ilyenek. Jó, nálunk akkor is házasság lett volna belőle, gondolom én, még nem kérdeztem T.-t :), de azért nem szeretném, ha valamelyik lányom a szívbajt hozná majd rám. :)))) Na, ti tudjátok, van nektek magatokhoz való eszetek, meg minden....:)

Anonymous said...

Hát mit mondjak? A mi sztorink még hűbelebalázsabb (hú, micsoda egy szó!):)), mert mi a harmadik v. negyedik találkozásunkkor eldöntöttük, h. összeházasodunk! És én mindenkinek azt mondanám: NYUGODTANCSINÁLJAUTÁNUNK, csak persze közben nagyon nagyon beszélje meg az Úrral.

Betti said...

Ezt érdekes volt végigolvasni.
Mi van azokkal, akik 7 évig együttjárnak, aztán két év házaság után válnak? Nem az együttjárás a boldog házasság titka, nem is tudom... nekem az ELKÖTELEZETTSÉG ugrik be. Ez átsegít a mélypontokon. Ezzel nem azt mondom, hogy ellenzem azt hogy házasság előtt a fiatalok részben megismerjék egymást.
Na, mentem.

Anonymous said...

Utolag latom, hogy nem irtam le minden gondolatomat a temarol, es hogy ez igen jot tett a topicnak;)

márta said...

Hát nem azért mondom, de szerintem is jobb, ha most bennszorult néhány magvas gondolat...:)