És igazán

már csak azért írok, mert eszembe jutott, hogy elmúlt okt. 23.-a, és én még mindig nem tudom, volt-e vagy sem tüntetés, vagy ilyesmi tegnap. Mert tegnapelőtt volt valami, azt tudom. És én sem vagyok elragadtatva a kormányunktól, de az biztos, hogy nem lépnék be a Magyar Gárdába (olyan ijesztőek, meg komorak,meg nem is tudom, mit akarnak tulajdonképpen, de az biztos, hogy tiltakoznak valami ellen), meg tüntetni sem mennék el. És az az igazság, hogyha az ellenzék lenne kormányon, hát tőlük sem lennék elragadtatva. Normális dolog ez, hogy én nem tartok senkivel, és nem vagyok senki ellen, és nem akarok csatlakozni senkihez?! Az embernek mégiscsak legyen határozott véleménye, nem? Már csak azért is, mert olyan jó úgy kezdeni egy mondatot, hogy szvsz... De az biztos, hogy ha lenne véleményem, akkor meg azt nem tudnám, hogyan juttassam azt kifejezésre úgy, hogy azt az aktuális kormány, vagy akárki, figyelembe is vegye. Mert mondjuk éhségsztrájkba sose kezdenék, egyrészt mert szeretek enni, másrészt mert kit érdekelne az, hogy én éhezek?! Senkit. Akkor meg minek. A tüntetésekkel sem érnek el soha semmit. Annyi, hogy a híradósok örülnek, hogy van miről tudósítani. Ha levelet írnék, fel sem bontanák. Na, nem azért mondom, de az ember márcsak ilyenek miatt is kétszer meggondolja, hogy legyen-e véleménye, vagy sem.