A múlt heti

zűrzavartalanosításnak pillanatnyilag ugyan nyoma sincs, de én a szívem mélyén tudom, hogy ez csak a látszat. És a látszat csal néha. Amúgy ma voltunk vendégségben, és én nagyon szeretek vendégségbe járni, csak ilyenkor mindig annyira koncentrálok, hogy szépen el tudjak társalogni németül néhány órán keresztül, hogy aztán megfájdul a fejem. Mindenesetre, most sokkal kevesebbszer nevettem olyan poénokon, amikről fogalmam se volt, hogy miről szólnak, - illetve, hogy pozítiv legyek: többször nevettem olyanokon, amikről tudtam, hogy mire vonatkoznak - mint mondjuk egy-két hónappal ezelőtt, és azért ez nagy haladás, és nagy optimizmussal tölt el a jövőre nézve.