Tuesday, January 15, 2008
A family taxi service
végzett mára...:) Olyan szép volt az ég ma este, hogy csak na. És most volt először talán, hogy nem voltam álmos németórán. Az élet apró örömei, vagymi.. Amúgy nincs szerencsém az ilyen álmosságokkal. Amikor még suliba jártam, és naaagy ritkán még előadásra is beültem, hát ott is állandóan álmos lettem, és volt, hogy lehajtottam egy kicsit a fejem a padra, de azonnal kiszúrt a tanár, és megállt a beszédben, míg újra oda nem figyeltem. Vagy ha nagyon diszkréten rápillantottam az órámra, azt is észrevették, és megkérdezték, hogy sietek-e valahova. Ilyen ciki helyzetekbe keveredtem állandóan, pedig gondolhatjátok, hogy nem az első padba ültem.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
2 comments:
ha neked ez ciki?! ;) akkor kepzeld el milyen lett volna, ha mellettem ultel volna :))
kurzusokon en mindig letettem a fejemet :D egyik delutan, szokas szerint az elso sorban ultem, marmint olyan sor ahol diak is volt az amfiteatrum-ban. aztan en siman lehajtottam a fejem s mar majdnem elbobiskoltam, amikor a tanar kerdezgette a kollegaimat, hogy mi van velem :)) megnyugtattam, felemeltem a fejem s valaszolgattam a kerdeseire. rendes volt, hagyott tovabb aludni es meg raadaskent ezekkel a szavakkal bocsatott piheno orszagba: "milyen jo, hogy van egy olyan kornyezet, ahol relative csend van (vigyazni fogok a hangomra, nem fogok hangoskodni), nem csong a telefon, nem ugratnak le sehova venni ezt vagy azt..." :)) szoval en jokat szunditottam. s a vizsgakon semmi shade-om nem lett eme energikus tettem miatt :) c'est la vie :) rose ide vagy oda ;)
Hát pedig már azt hittem, hogy olyan diák voltál, aki hegyes ceruzával felszerelve, buzgón jegyzetel, de úgy, hogy közben még a pad is mozog, meg ilyenek.:) Ismered ezt a típust, nem? Ő az, aki aztán vizsgán is azonnal nekikezd írni, ugyancsak maximális erővel kopogtatva a padot, miközben te bénultan nézed a tételeket, hogy azokmegmik akarnak lenni...:)
Post a Comment