NEMES NAGY ÁGNES: ISTENRŐL
Hiánybetegségeink legnagyobbika
Lásd be Uram, így nem lehet. Így nem lehet teremteni. Ilyen tojáshéj-
Földet helyezni az űrbe, ilyen tojáshéjéletet a Földre, és abba –
felfoghatatlan büntetésként – tudatot. Ez túl kevés, ez túl sok. Ez mértéktévesztés, Uram.
Mért kívánod, hogy két tenyérrel átfogható gyerekjáték-koponyánkba
egy univerzumot gyömöszöljünk? Vagy úgy teszel velünk, mint a tölgy
makkjával, amelybe egy teljes tölgyfát gyömöszöltél?
Nem bánnék soha úgy a kutyámmal, mint Te velem. Léted nem
tudományos, hanem erkölcsi képtelenség. Ilyen világ teremtőjeként
létedet feltételezni: blaszfémia.
Legalább ne tettél volna annyi csalogatót a csapdába. Ne csináltál
volna felhőt, hálát, aranyfejet az őszi akácnak. Ne ismernénk a vékony, zöldes, édes-édes ízt: a létét. Irtózatos a Te édes lépvessződ, Uram!
Tudod te, milyen a vércukorszint süllyedése?
Tudod te, milyen a leukoplákia halvány kicsi foltja növőben?
Tudod te, milyen a félelem? A testi kín?
A becstelenség? Tudod-e, hány wattos fényerővel tündöklik
a gyilkos?
Úsztál folyóban? Ettél citromalmát? Fogtál-e körzőt, téglát, cédulát? Van körmöd? Élő fára vésni véle, kriksz-krakszokat hámló platánra, míg
megy odafönt, megy-megy a délután? Van odaföntöd? Van neked
fölötted?
Egy szót se szóltam.
Friday, December 14, 2007
Ezt most teszem fel, amikor már túl vagyok rajta, mert amúgy szép és őszinte, és emberi
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
3 comments:
ez most a maganyrol szol?
mert ugyebar nem szolt, hanem irt... ha mar emberirol van szo, milyen lehet amikor a felettibol alatvalo lesz es majd 3 napig dekkol a sir-kofal-uregben? szotlanul, neman, latogatok nelkul?
ha mar emberi miert volt csernobil? miert volt hiroshima? miert volt aprilisi ver-eso ruanda-ban? stb.... ott a torott csello a mester kezeben.
Ez az önző, saját maga körül forgó, bajba került emberről szól. Szerintem. Aki csak kérdez, buta kérdéseket, mert tudja, akinek szól, nem fog rászólni, megbotránkozni, mint sok szolgája tenné.
igazad van, Marti..
Post a Comment