a lánykák közben meg nagyban készítik a kis ajándékaikat az Angyalnak, akit már nagyon várnak és akit nagyon szeretnek. ( Titokban jól zsebre rakom a mondataikat, szeretek angyal lenni. Meg Mikulás is. És fogtündér is.) Sára azt írta a levelében, hogy legyen szíves hozni neki egy puha kis plüssmackót, ezenkívül pedig csak szeretetet és békességet kért. :) Igazán nem nagyravágyó, és jól látja az ünnep lényegét. (Hiába, az ÉN lányom!)
Szóval, ma este, a gyerekek elalvása után szépen feldíszítjük a fánkat, hogy reggelre jól meglepődjenek. Szeretném, hogy még tíz év múlva is meglepetés legyen nekik a karácsonyfa. Vettem egy üveg Tokaji édes bort, ma este megbontjuk, mert ez úgy illik a karácsonyfadíszítéshez.
Most jó élni nagyon. Örülni annak, ami van. Kicsit jobban megtanulni vágyakozni az után, ami a miénk ( Simone Weil), meg ilyenek.
Volt olyan karácsony, amit kis híján tönkretettem a sértődékenységem és büszkeségem miatt, de ejsze tanulok a hibáimból, meg a máséiból is, és néha nem is vagyok reménytelen eset.
S közben megsült az utolsó adag pogácsa is, és elmentem mesét olvasni, hátha sikerül hamarabb ágyba csalogatni az aprónépséget.
4 comments:
Áldott Ünnepet Neked és Családodnak!!
Annyi mindent sutottel, nem akarsz neekm is kuldeni azokbol a pogacsakbol?:))
Amugy meg Boldog Unneplest kivanok, de lehet, h felesleges, mert ugy latom amugy is megvan mar.....>:D<
A jó szó sohasem felesleges.:) Köszönöm, és viszont kívánom, és mindenből küldenék, de nem lehet, és még szerencse, hogy a szándék számít.:)
de szép az élet,ugye?:))Szép ünneplést nektek!A lányok nagyon aranyosak....na pesze,a te lányaid:))))
Post a Comment