Ez itt Zürich, tegnap este, az utolsó megálló útban hazafele.
Hálásan az előttünk álló éjszakai pihenésért, az útszéli hotelért, benne a nevünkre szóló szobafoglalásért.
Sötétedés előtt még be a központba, feltétlenül, megnézni a világ egyik legszebb városát, ha már itt járunk. Tényleg szép. Van benne óriáskerék, tó, világító szökőkút a tó közepén, szép ruhába öltözött emberek, drága autók, forgalom, éttermek és büfék.
Nem kérek semmit.
Járom a világ egyik legszebb városának utcáit s arra gondolok, amire talán halálom óráján is gondolni fogok. Féltve őrzött képeslapok a legdrágább emlékek, selyempapírba csomagolt porceláncsészék a belső szobában. A gyermekeimhez kötődnek, hétköznapi pillanatokhoz, olyan érzésekhez s otthonos gesztusokhoz, melyektől idegen lesz hirtelen a nagyváros. Még akkor is, ha a legszebb.
2 comments:
♥ olyan jók ezek a kontrasztok, megtanítanak arra vágyakozni - azt értékelni -, ami a mienk♥
Selyempapírba csomagolt múlt....
Post a Comment