Saturday, September 8, 2007

Éppen a kamrában nagytakarítok,

de ez annyira tömény foglalatosság, hogy muszáj valami kis versfélét hozzáolvassak. Éspedig finn verset. Amúgy nem vagyok ám valami nagy versolvasó, csak úgy módjával. Mondtam már, hogy odavagyok mindenért, ami finn? Még a Mikulásban is hiszek. S közben még mindig Norah Jonest hallgatok. Így már élvezet kamrát takarítani, miközben meg T. azt mondja, hogy azon kellett volna igyekezzek, hogy megtartsam a rendet. Najó! :)

Aaro Hellaakosi: Este

Milyen békésen barnállik az este
és nő a homály a lomb alatt.
Fordulj bízvást az éghez, azt keresve,
honnan van ez a szép ajándék-este,
s lelked békéje miből fakad.

Hiába volt: csak erőd fecsérelted,
míg titkok után vetetted magad.
Nem más ez, mint ha a végtelen tömbjét fejted,
mélységét méred a feneketlennek
vagy kérdőjeleket rostálsz egyre csak.

Ne túrd föl válaszért világok lomját
Légy te csak üres. És nyitott legyél.
Hagyd, hogy a titkok eljöjjenek hozzád
vagy eltűnjenek, mint a felhőcsordák,
ha átsuhan a fák fölött a szél,

s hagyd fényleni szemed, hagyd hogy a fuvallat
éber percében érje tudatod.
Hangokat csupán a csend füle hallhat.
S mikor a lépcsőn halk léptek suhannak,
csak ki vár, annak ajtaja nyitott.

(Szopori Nagy Lajos fordítása)

3 comments:

Noémi-Ruth said...

Jaj, nagyon köszönöm ezt a gyönyörű verset :))) Látod, máris jobban vagyok... Kitartást a takarításban, nagyon szép lesz minden :)

Adona said...

de jó a vers, nagyon tetszik! :)

Gabi said...

Tetszett nagyon :-) köszönet a szép versért!