Szavak

Ha belegondolnék, mi minden okoz nekem örömet az életben, hát a szavak nagyon előkelő helyen lennének. Ha jól vannak összerakva, vagy újszerűen, vagy úgy, hogy gondolkozni kell a jelentésükön, hát annál nincs is jobb. Azt hiszem, ez az oka annak is, hogy állandóan felírogatom magamnak, ha valahol valami jót olvasok, és az már egy másik dolog, hogy ezek a jó kis mondatok valahogy örökre eltűnnek lakásunk bermudaháromszögében, legalábbis ha nagyon kellenének, akkor nincsenek meg.
A másik dolog, amit nagyon szeretek, olyan embereket hallgatni, akik tudnak mesélni. Sajnos én nem tudok, de ismerek olyat, aki tud. Volt egy nagyon okos tanárnőm az egyetemen, szinte semmit nem adott le ha jól emlékszem a nemzetközi gazdaságtan c. tantárgyból, csak mesélt és mesélt a sok-sok országról, ahol járt, és ha abba akarta hagyni, mindig tettünk fel egy kérdést, és ő folytatta. De olyan volt a hangja is, hogy szinte bizsergett tőle a fejbőröm, ahogy beszélt.
S még be kell valljam, hogy a ruhateregetés is nagy örömmel tölt el, meg a szekrények rendberakása is. Meg a hajnali felkelés, és az éjfél utáni lefekvés is. És az is, hogy lehet, mégiscsak teljesül a karácsonyi kérésem.