Számomra két

fénypontja van egy átlagos napnak: a reggeli kávé és a délutáni kávé. Ilyenkor írok blogot általában, bár mivelhogy a kivétel erősíti a szabályt, blogot akkor is írok, mikor kedvem van hozzá, és semmi időm rá, meg ilyenek. Ma majdnem letöröltem az iwiwes profilomat, aztán meggondoltam magam, de ha egyszer mégiscsak letörölném, attól még mindenki, aki bejelölt, meg ilyenek, az az ismerősöm meg a barátom marad ám.
Lassan elkezdődnek a városban a jó kis adventi játszóházak, az elmúlt két évben én is részt vettem ilyesmi szervezkedésben, de idén nem fogok, illetve igen, de csak kevés létszámú gyerkőcnek. És idén is fogunk készíteni cipősdobozba ajándékot, sőt még az is lehet, hogy én is segíteni fogok az egész akcióban (a Magyar Baptista Szeretetszolgálat szervezi), legalábbis megígértem, és az ígéret szép szó. (Ha valaki magyarországi, és teheti, meg szeretne készíteni ilyen kis cipősdobozba-ajándékot, szívesen adok felvilágosítást arról, hogy mit lehet beletenni, és hova lehet elvinni. Ezek a dobozok majd ki lesznek osztva karácsonyra a kevésbé szerencsés sorsú gyerkőcöknek.) Hát most ennyi. Kiürült a bögrém...