Ma nagyon sok mindent csináltam, de csak két képet teszek fel. Az első magáért beszél: ő az én nagylányom, és tényleg az, mert hetek óta tanulgatta magában azt az anyáknapi verset, amit a tanító néni hazaküldött. Nekem ez az igazi ajándék, hogy ő már olyan "nagy", hogy nem mutatta meg nekem, hanem dugdosta, titokban tanulgatta és az ünnepségen gyönyörűen előadta. Volt olyan gyerek, aki pont az előadás előtt eltörte a kezét, aztán volt olyan, aki elfelejtette a szöveget és ezért keservesen sírt, volt néhány hiperaktív gyerkőc, de azért nagyon aranyosak voltak mind.
A második kép az előbb elkészült tortámat örökíti meg, amit holnapra sütöttem, mikor is jönnek hozzánk székesfehérvári barátaink. Bennük az az érdekes, hogy nekik is három gyerekük
van és ráadásul minden alkalommal majdnem egyidőben szültünk Nórival.
A második kép az előbb elkészült tortámat örökíti meg, amit holnapra sütöttem, mikor is jönnek hozzánk székesfehérvári barátaink. Bennük az az érdekes, hogy nekik is három gyerekük
van és ráadásul minden alkalommal majdnem egyidőben szültünk Nórival.
3 comments:
a torta elképesztően jól néz ki! akkor jó mulatást mára! :)
Köszi, már megvolt a tegnap a mulatság (lsd. a gyerkőcös képeket). Merthogy ezt a postot pénteken raktam fel, de nem írta ki se a dátumot, és az órát se írja ki rendesen ez a rendszer. Még jó, hogy nem írja át, amiket írok...
a beallitasoknal atlehet allitani az orat, hogy rendesen mutassa
Post a Comment