Filmkritika

  Tegnapelőtt este azon sóhajtoztam, hogy milyen szívesen megnéznék egy romantikus vígjátékot, valami olyat, amin nem kell sokat gondolkozni, hogy megértsem. Meg csokit is szívesen ettem volna. Meg pezsgőt is szívesen ittam volna. Van ilyen, hogy minden kellene, ami éppen nincs.
   Hát tegnap látom, nem hiába beszélek én itthon, mert T. ugyan nem hozott pezsgőt és csokit, de vett nekem egy DVD-t. Hogy nézzek romantikát. Na, ha egyszer olyan feliratú filmet láttok, hogy Sweet Nightmare azaz Édes kis rémálom, nehogy megnézzétek. Mi megnéztük az este, és mit mondjak, arra jó volt, hogy fejlesszük a kritizáló képességünket. Egy tipikusan AKF, azaz Alacsony Költségvetésű Film. Felvettek néhány jelenetet, ahogy megy a lány  az út szélén, meg ül a fiú mélabúsan és hangosan gondolkozik aztán kész. Pedig a leírása jó volt, meg a képek is a DVD borítóján. 
   Azt hiszem, jobb lesz, ha ezután olyan filmeket nézünk meg, amiket ti már megnéztetek, aztán ajánljátok a blogotokon. Én pedig, mivelhogy jó vagyok a rossz filmek kiválasztásában, cserébe megírom, hogy mit ne nézzetek meg.