Népszerűség

  Rájöttem, miért is szeretek én annyira kisvárosban lakni. Hát azért, mert itt nagyon könnyű ismertségre szert tenni. Nem mintha ez lenne minden vágyam, de akkor is... Már nagyon sokszor keveredtem bele különböző helyi tévéadásokba, például ovis-tornaszoba átadásánál, játszóházi összejövetelen, ilyen-olyan eseményen. Aztán mindig elfelejtem visszanézni, és csak hallom, ahogy mondják mások, hogy láttak ám a tévében...
  Ma reggel, ha hiszitek, ha nem, már megint el kellett menjek a könyvesboltba, mert két személynek kellett már megint ajándékot keresni. Már nem is megyek másfele , mert a végén ugyanoda jutok. Mindenki nagyon mosolygós lett, mikor beléptem, nem is értem, miért...Vettem két könyvet, aztán akarom mondani a fizetésnél, hogy milyen néven van ott törzsvásárlói kártyám, erre :"Már be is írtam a nevét..." Hát, szóval, ismert és népszerű lettem, bár azt el kell ismerjem, nem egészen a saját "teljesítményem" alapján értem el :)
  Míg én ezt intéztem, addig T. az okmányirodában intézte a dolgait, mert eszébe jutott, hogy kilenc év után talán már ideje lenne beíratni a neve elé a személyiében azt a kis dr. jelzést. Jobb későn, mint soha, ugye... Hát neki is nagy sikere volt az okmányirodás hölgyek körében, mert azonnal mindenkinek eszébe jutott, hogy fáj a térde, a nyaka, és vajon miért, mit tanácsol...És hogy hol dolgozik, van-e családja, gyereke. Hihetetlen, milyen barátságosak az emberek egy ilyen kisvárosban...Na, meg kíváncsiak.
  Hát ez volt ma reggel, mindketten népszerűek lettünk egy kicsit. Kiki a maga speciális területén.