Rövidke kis bejegyzés

  ...arról, hogy egyesek jobban tennék, ha nekikezdenek valaminek, akkor csak akkor fognának neki másnak, ha az előbbit befejezték. Mondom ezt azért, mert már túl sokszor csináltam magamnak rengeteg pluszmunkát. Mint ma is a mosással. Olyan mosógépünk van, hogy nem szív elég vizet a mosáshoz, ezért én is szoktam engedni bele a zuhanyzóval. Szépen megengedtem a vizet, és otthagytam, mondván, mindjárt visszajövök elzárni a csapot. Közben nekifogtam szépen szelektálni a ruhákat a lányok szekrényében, mert mintha túl sok lenne nekik, állandóan kinőnek valamit. És nem tudom mennyi idő múlva bevillant, hogy tejóég, a mosógép. Na, hát egy kicsit kifolyt a víz, épphogy ki nem jött a fürdőszoba elég magaska küszöbén. Most van mit szárítgassak, törölgessek.
  De a konyhában is szoktam ám ilyesmiket csinálni. Még most is van a plafonon olyan főtt tojás darabka, ami egy kissebb fajta robbanásból származik, amikor ott felejtettem a fővő tojásokat a gáztűzhelyen. Máskor a kávé fővi ki a lelkét is, vagy a teavíz párolog el nyomtalanul. Vagy a hús ég oda, közben meg zsörtölődöm, hogy ugyan már, melyik szomszéd süt-főz ilyen büdöset...
  Szóval, egyszerre csak egy dolgot.