Wednesday, May 30, 2007
Anna-beszéd még tegnapról
Anya, ha én nagy leszek, nekem fog születni két kislányom, azért kettő, mert hárommal nagyon nehéz boldogulni. Én az egyik gyerekemnek majd odaadom a csacsimat, a másiknak is veszek egy ugyanolyat, a barikát pedig megtartom magamnak. Anya, mikor én nagy leszek, te akkor öreg leszel?... Nem baj, ne búsulj, azért én akkor is a barátod leszek. Majd elviszem hozzád a gyerekeimet. Azért nem nagyon szeretnék nagy lenni, mert akkor nekem is kell németet tanuljak, és azt nem várom.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
6 comments:
De aranyos!
Persze, igy könnyű az embernek blogot irni, ha van 3 aranyos gyereke! Nem fair...én meg nem tudom miről irjak :(
Naplopó, hát akkor mire vársz? A világ legkönnyebb dolga, hogy legyen az embernek három gyereke! Tudom, mit akarsz erre válaszolni. AZ már tényleg nem annyira könnyű :)
A némettel kapcsolatban maximálisan egyet értek a félelmeivel! :)
Nekem mondod? Tegnap is égtem a tanárom előtt, mert sehogysem tudom megérteni a főnévként használt melléknevek ragozását. Általában találomra oldom a feladatokat, hol -n, hol -en végződést teszek...Muszáj lenne összekapnom magam...
Nem tudom, a németek ezzel hogy vannak, de pl. az amerikaiak nem törődnek annyira a nyelvtannal. Eléggé helytelenül beszélnek, irnak sokan. Úgyhogy akkor idegenektől mit várhatnak el?
Kb. ugyanigy van a románokkal is, borzasztó helytelenül irnak a legtöbben.
Szóval ne aggódj azon, hogy -n vagy -en, az a legkisebb, főleg, hogy a kiejtés szinte ugyanaz, ha egy kicsit elharapod a végét :D
Post a Comment